Beszámoló a „Tehetségutak Közép-Európában” című konferenciáról

2017. november 23-án Győrben zajlott le az EFOP-3.2.1-15-2016-00001 „Tehetségek Magyarországa” kiemelt projekt keretében megvalósuló szakmai rendezvénysorozat első állomása, mely az NTP-HTSZ-M-17-A-0002 projekttel együttműködésében valósult meg. A program kiemelt célja a környező országokkal, illetve a közép-európai térséggel történő szorosabb szakmai együttműködés előmozdítása volt, a tehetségek hatékonyabb fejlesztésének, megtartásának és vonzásának érdekében. A mögöttünk hagyott indító alkalom központi témáját az iskolai teljesítményszakadék (excellence gap) adta.

A szakmai programokra a szervezők igyekeztek olyan intézmények képviselőit meghívni, akik a szomszédos országokban már jelentős eredményeket értek el a tehetséggondozásban, és hazájukban jelenleg is ezen terület aktív alakítói. Mellettük a Nyugat-Dunántúl régió kiemelkedő tehetséggondozó iskolái, a régióban működő Minősített Tehetséggondozó Műhelyek is bemutathatták jó gyakorlataikat, megismerkedhettek egymással, és kapcsolatot építhettek más, a területen releváns hazai és külföldi intézményekkel.

 

A széles körből –  tehetséggondozással foglalkozó szakemberek, oktatók, pedagógusok, szakértők, szaktanácsadók – érkező résztvevők több nézőpontból, így kutatási, oktatási, munkaerőpiaci szemszögből, ismerhették meg az iskolai teljesítményszakadék és tehetségvesztés fogalmát. A konferencia szekciói gyakorlati és módszertani szempontból segítették őket abban, hogy új ötleteket merítsenek a tehetséggondozás területén.

Az eseményt dr. Nobilis Márton, az Új Nemzedék Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a közép-európai kapcsolatok kiépítésének nagy szerepe van a tehetségek megtartásában, továbbá a tehetséggondozó szakemberek és szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a  a tehetségvesztés megelőzésében. Az őt követő Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Civil, Oktatási és Szociális Támogatások Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a tehetséggondozás, a tehetségvagyonnal való gazdálkodás nemzeti, nemzetstratégiai kérdés is. Továbbá a támogatásoknak azért van fontos szerepük, mert ha a tehetséggondozásra költünk, a jövőnkre, Magyarország jövőjére költünk. A köszöntők sorát Dr. Dóka Ottó, a Széchenyi István Egyetem kutatási infrastruktúráért felelős rektorhelyettese zárta, aki a tehetséggondozás jó gyakorlatáról beszélt.

A konferencia délelőtti, plenáris részében tartották meg előadásaikat a meghívott külföldi szakértők. A Csehországból érkező Dr. Eva Vondráková pszichológus a gyermekekben rejlő lehetőségekről és az alulteljesítés problémájáról tartott előadást. Kiemelte, hogy országukban komoly feladatok előtt áll a tehetséggondozás, mivel az oktatási stratégiába eddig nem épült be, továbbá a tehetségeket a sajátos nevelési igényű gyerekek közé sorolják, nincs külön forrás a támogatásukra. S bár nagyon sok kezdeményezés indult a tehetségek támogatására, ezek többsége nem tudott életben maradni forráshiány miatt.

Ezt követően a szlovén Nemzeti Oktatási Intézet vezető tanácsadója, Tanja Bezic következett. Az általa bemutatott téma a tehetségvesztés minimalizálása volt Szlovéniában az alapfokú és középfokú oktatásban. Az előadó kiemelte, hogy Szlovéniában minden lehetőség adott, de a konkrét iskolától függ, hogy tudnak-e élni vele a pedagógusok.

A délelőtti programot egy kerekasztal-beszélgetés zárta Barkász Sándor, BékésDrén Kft., Horváthné Borsodi Mónika, Borsodi Műhely Kft., Molnár Albert, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Simó György, Freedee Printing Solutions részvételével, melynek fókuszában a tehetségvesztés állt a vállalatok szempontjából. A beszélgetés során olyan, mindenki számára fontos témák kerültek elő, mint az, hogy a vállalatok hogyan vonzzák be és veszik fel a tehetséges fiatalokat, és milyen fejlődési lehetőségeket biztosítanak a számukra. Továbbá, hogy milyen problémák okozzák a tehetségvesztést, milyen okból hagyja el a céget egy tehetséges fiatal, és mit lehet tenni azért, hogy megőrizzék a lelkes, innovatív fiatalokat.

A délutáni részben gyakorlati és tudományos tapasztalattal rendelkező hazai és külföldi szakértők beszéltek kulcstémákról öt párhuzamos szekcióban, amelyek az alábbiak voltak:

Az alkotás és kreativitás szerepe a tehetséggondozásban, ahol jó gyakorlatok bemutatásán keresztül ismerkedhettek meg a résztvevők az alkotás, a kreativitás és a modern technológiák felhasználási lehetőségeivel a tehetséggondozásban. A Tehetséggondozás a természettudományi területeken címet viselő workshop hasonló metodika szerint szerveződött a gyermekek fejlesztésében a mára hiányterületnek számító tudományterületen.

Izgalmas és érdekes témát mutatott be az Informatika és robotika a tehetséggondozásban című műhely, amely az informatikai készségek fejlesztését és a robotika felhasználási lehetőségeit mutatta be az oktatásban. Külön szekciók foglalkoztak a szomszédos országokban és a házigazda város felsőoktatási intézményében, a Széchenyi István Egyetemen megvalósuló tehetséggondozási tevékenységgel.

Az eseményt Jávor Balázs, az Új Nemzedék Központ tehetségfejlesztési igazgatója zárta. Az idén első alkalommal megrendezett tudományos konferencia hosszú távú céljai között szerepel, hogy a következő években a kiemelkedő szaktudású külföldi kutatók csoportjait Magyarországra vonzza, szilárd alapot teremtve ezzel egy tehetséget középpontba helyező közép-európai szakmai együttműködésnek.

Galéria: