Csibész klub

Általános információk a jó gyakorlatról
Jó gyakorlat elnevezése: 
Csibész klub
Kapcsolattartó (k) adatai
Név: 
Szakál Lajos
E-mail: 
dozsa.tbanya [at] gmail.com
Telefon: 
nincs adat
Szervezet adatai
Név: 
Csibész klub
Település: 
Tatabánya
E-mail: 
dozsa.tbanya [at] gmail.com
Telefon: 
nincs adat
A gyakorlat leírása
Téma: 
önismeret, együttműködés
Jó gyakorlat rövid leírása: 
nem releváns
Célcsoport: 
Általános iskolás, főként 7.-es korosztály (tágabban: 11-14 éves korosztály)
Célterület (földrajzi): 
Dózsa György Általános Iskola
A végzett tevékenység részletes bemutatása: 
A Dózsa György Általános Iskolában a hiperaktív, figyelemzavaros gyerekek számára csibész klubot tartunk, melyek növelik az önismeretet és az együttműködést. A közösségfejlesztés célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. A foglalkozások hetente valósulnak meg az iskola tantermében, vagy az udvaron. A foglalkozás fő része közösségfejlesztésre, feszültségoldásra, kommunikációra és az önismeretre, kooperációra épülő játékokból állnak, de ezenkívül nagyobb volumenű programok, rendezvények leszervezéséért is felelősséget vállaltak a gyerekek. Ezek elsősorban iskolai keretek között valósulhatnak meg. Ilyen tervezett program például a rajzpályázat lebonyolítása az iskola diákjai számára, videó készítése, illetve közös újság vagy platform készítése. A közösségfejlesztő játékok, beszélgetések mellett kötetlenebb programoknak is helyet biztosítunk a gyűlések alkalmával, így kirándulni, palacsintázni és sportolni is fogunk, amely erősíti a tagok közötti összetartozás érzést. A klub saját, közösen hozott szabályrendszerrel és alapító könyvvel rendelkezik, ami elősegíti azt, hogy a szabályokat a tagok magukénak érezzék és következetesen betartsák.
A jó gyakorlat célja: 
A foglalkozások célja a társak közötti együttműködés, a közös felelősségvállalás kialakítása, és a közös tevékenységek, ötletek megvalósítása, önmaguk megismerése által.
Szükségesség, rövid történet: 
A jó gyakorlat újszerűségét az adja, hogy a program él az iskolán kívüli közösségépítés lehetőségeivel felhasználva a közösségfejlesztés, a mediáció és a csapatépítés módszereit. A fiatalok kötetlenebb formában tudnak észrevétlenül megtanulni a közösségi értékeket és e mellett nem utolsó sorban önismeretük is fejlődik. A Dózsa György Általános Iskola igazgatójával, Szakál Lajossal korábbi együttműködés révén találkoztunk. Az iskolában pályaválasztási tanácsadást és esély órákat tartottunk, és az iskola nyitott volt az újabb kezdeményezésekre. A csibész klub 2 éve alakult. Kezdetekben 7.-es korosztályú fiúk voltak az alapító tagok, majd később kicserélődtek a tagok a korosztályból adódóan.
Várt eredmény: 
Egy önműködő, felelősségvállaló közösség kialakítása a cél, akik tisztában vannak egymás értékeivel és képesek megvalósítani az iskola és a város számára hasznos tevékenységeket. További várt eredmény, hogy a tagok felismerjék saját és társuk értékeit, jó tulajdonságait és ezt kihasználva tudják építeni jövőjüket.
Eredmény: 
A foglalkozások nagy népszerűségnek örvendenek, heti rendszerességgel tartjuk meg a programot. A tapasztalatunk az, hogy nagy az igény a foglalkozásra és egyre nő a tagok létszáma, a játékokban élvezettel vesznek részt a gyerekek.
A megvalósítás során felmerült problémák és tanulságok: 
A foglalkozásokon mindig más energiaszinttel rendelkeznek a gyerekek, ami rugalmasságot követel meg tőlünk. Egy előre felépített óraterv nem minden esetben valósulhat meg, így alkalmazkodnunk kell a pillanatnyi helyzethez. Ezeket eddig feszültségoldó, lazító, egyszerűbb játékokkal oldottuk meg, de sokszor egy-egy sportjáték is képes levezetni a felgyülemlő energiákat.
A megvalósításhoz szükséges erőforrás: 
humán
Humánerőforrás: 
A szolgáltatáshoz 2 főt vesz igénybe, akik probléma esetén tudják váltani egymást, de általában közösen tartják a foglalkozásokat.
Finanszírozás: 
A működtetésnek pedig extra költsége nincsen
Infrastruktúra: 
Külső helyszínen, az iskolában valósul meg a klub.
Miért tekinthető jó gyakorlatnak?
Területalapú megközelítés: 
A helyi igények hívták életre a foglalkozást. Az általános iskolákban a figyelemzavaros, hiperaktív gyerekeknek nincs helyi szinten számukra is élvezhető fejlesztő foglalkozás, ahol észrevétlenül történhet meg az együttműködésre nevelés. A kezdeményezés még csak egy tatabányai iskolában valósult meg, de biztosan több iskola is igényt tartana rá.
Alulról jövő kezdeményezés: 
A korábbi együttműködésekből (osztályfőnöki órák tartása) származott az ötlet, amely életre hívta a klubot. Az iskola igazgatója és a tanárok nyitottságára volt szükség, hogy a tanulószoba alatt is alkalmat biztosítanak heti egyszer a közösségfejlesztésre. Egyrészt a gyerekek igényeiből, ötleteiből táplálkozik a klub tartalma, másrészt a csapatépítő és kooperációt elősegítő játékokat tervezünk számukra. A klub többéves fennmaradása és sikeressége a gyerekek igényeinek köszönhető.
Helyi szereplők bevonása: 
A foglalkozások az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesének bevonásával történik. Az alkalmak előtt közös egyeztetés folyik miden hónapban. Lehetőségünk van egy másik iskolai klubbal (kézműves klub) egy-egy alkalommal közös foglalkozást tartani.
Együttműködő partnerek: 
Dózsa György Általános Iskola
Innovativitás: 
Az újszerűsége a programnak abban rejlik, hogy az iskolán belül nincs idő hasonló közösségfejlesztő foglalkozásokat tartani, ahol kötetlenebb formában történik meg az együttműködés és önismeret fejlesztése a figyelemzavarral küszködő gyerekek számára.
Nyilvánosság biztosítása: 
A klub zártkörű, iskola keretein belül működik. Az iskolán belül a tanárok osztályfőnöki órákon hirdetik a tanulóknak.
Fenntarthatóság: 
A klub hosszú távon fenntartható. A gyerekek, mivel 8. után kinőnek a klubból, cserélődnek, ami természetes folyamat.
Adaptáció
Alkalmazhatóság más szerveteknél: 
Minden általános iskolába adaptálható a gyakorlat, amelyhez jó együttműködésre van szükség a helyi általános iskolákkal. Továbbá megfelelő képzettségű közösségfejlesztőre, coach, szociálpedagógusra van szükség, aki nyitott a csapatépítő játékokra, megtalálja a közös nyelvet a gyerekekkel és hasznosnak tartja a gyakorlati módszert.
Az alkalmazhatóság feltételei, kötelező elemei: 
Érdemes az ifjúsági területen belül közösségfejlesztéssel, csapatépítéssel, konfliktuskezeléssel, kooperációs technikákkal foglalkozó tanfolyamokat elvégezni illetve szakkönyveket eszközként felhasználni. A játékokhoz különböző eszközökre, játékokra van szükség (labda, flipchart papír, sál, kártya…), de sokszor e nélkül is könnyen megoldhatóak a foglalkozások.
Alkalmazhatóság eltérő feltételek mellett: 
Az igényeknek megfelelően más célcsoportjai lehetnek a különböző földrajzi és társadalmi meghatározottságokkal rendelkező településeken. Elképzelhető, hogy máshol nem a 7.-es korosztályt lehet elsősorban megszólítani, hanem fiatalabb vagy öregebb korosztályt.