A fiatalok helyzete az Európai Unióban

Az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés megújított kerete, vagyis az EU ifjúsági stratégiája (2010–2018, valamint jelenleg 2019-2027) három ciklusra bomlik. Az egyes ciklusok végén az Európai Bizottság elkészíti az Európai Unió Ifjúsági Jelentését, amely összegzi az adott ciklus, valamint a teljes keret vonatkozásában elért eredményeket és bevált gyakorlatokat.

A 2018-ban publikált Jelentés statisztikai és elemző része a tagállamok által készített nemzeti jelentések, valamint statisztikai adatok és egyéb információk alapján mutatja be az európai fiatalok jelenlegi helyzetét. Az uniós ifjúsági mutatók táblája 41 darab indikátor mentén értékeli a fiatalok életének legfontosabb aspektusait. A tagállamok mellett a tagjelölt országok és az EFTA-országok nyújtottak információt a Jelentés elkészítéséhez. A dokumentum a demográfiai trendeken túlmenően a Stratégiában kijelölt nyolc cselekvési terület mentén nyújt átfogó elemzést a fiatalokról. A vizsgálat alapvetően a 15-29 év közötti fiatalokra irányul, de bizonyos kérdéseknél, pl. a korai iskolaelhagyás esetében szűkebb életkori csoportokra vonatkoznak az adatok.

Javul a fiatal európaiak élete, mert…

  • nő a magasabb képzettségi szinttel rendelkező fiatalok aránya
  • javul a fiatal korosztály foglalkoztatása
  • egyes területeken előmozdult a fiatalok társadalmi befogadása
  • a fiatalok kevésbé kockáztatják egészségüket
  • egyre többen érdeklődnek a politika iránt, és használják ki a modern technológia előnyeit a társadalmi életben való részvétel során
  • rendkívüli mértékben nőtt az önkéntesek aránya

Ugyanakkor vannak még kihívások, mert…

  • a fiatalok bizonyos csoportja tanulási nehézségekkel küzd
  • a szegénység és társadalmi kirekesztés még mindig nagy arányban érinti a fiatalokat
  • egyre jellemzőbb az elhízás és az elégtelen testmozgás
  • csökken a fiatalok választásokon való részvételi hajlandósága

...és egyenlőtlenségek mutatkoznak néhány csoport esetében,

  • a fiatal nők és férfiak egyaránt szembesülnek hátrányokkal, de különböző területeken
  • a kelet-európai és dél-európai fiatalok helyzete nehezebb az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás területén

 

1. Demográfiai helyzet

Tovább csökken a fiatalok aránya az Európai Unió teljes lakosságát tekintve, és ez várhatóan a továbbiakban is így marad. A kelet-európai és dél-európai országokban az EU-átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkent a fiatal lakosság aránya. Ráadásul a születési ráta általános jellegű csökkenésén túlmenően, mely a teljes európai lakosságot érinti, ezekben az országokban a gazdasági válság a fiatalok növekvő kivándorlását is eredményezte.

A fiatal lakosság folyamatos csökkenését ellensúlyozta az EU-n kívülről jövő bevándorlók számának növekedése az elmúlt évtizedekben. A bevándorlás kompenzálta a teljes népesség tekintetében bekövetkezett természetes fogyást és megváltoztatta az egyébként hanyatló trendet. Emellett nőtt az EU-n belüli migráció, a fiatal európaiak még mobilisabbá váltak és a korábbiakhoz képest nagyobb valószínűséggel vállalnak munkát vagy tanulnak egy másik európai országban.

 

2. Oktatás és képzés

A fiatalok egyre magasabb képzettségi szinttel rendelkeznek. Tovább nő az érettségizett, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya.

2016-ban a 20-24 év közötti fiatalok 83,2%-a rendelkezett érettségivel. Az 55-64 év közötti korcsoportban ez csak 69% volt. 2010 óta folyamatosan nő az érettségizettek aránya, Magyarországon ez a szám lényegileg nem változott 2010 és 2016 között (HU: 83,5%).

A diplomások aránya uniós szinten 2016-ra elérte az EU2020 stratégiában előirányzott célszámot, vagyis a 30-34 éves korosztály tagjainak legalább 40 százaléka rendelkezett felsőfokú képzettséggel (HU: 39,1%).

Mind az érettségizettek, mind a diplomások között magasabb a nők aránya szinte valamennyi tagállamban.

A korai iskolaelhagyók aránya csökkenést mutat. A korai iskolaelhagyók aránya 2016-ban 10,7%-on állt az EU átlagát tekintve (HU:12,4%). A férfiak nagyobb valószínűséggel kerülnek ki végzettség nélkül az oktatási, képzési rendszerből.

Ugyanakkor a fiatalok tekintélyes hányada néz szembe kihívásokkal tanulmányuk teljesítése során. Még mindig aggasztó méreteket ölt azoknak a tanulóknak a száma az EU-ban, akik nem tudják elsajátítani a szükséges alapkészségeket. Ettől is súlyosabb problémát jelent, hogy az alulteljesítők átlagos aránya 2009 és 2015 között stagnált az olvasás és a matematika területén (HU: 19,7% és 22,2%), illetve növekedést mutatott a természettudományok esetében (HU: 20,6%), és mindez még mindig nagy elmaradást jelent az elvárt 15%-os célértékekhez képest. Magyarországon rendkívüli mértékben nőtt a gyengén teljesítők aránya mindhárom területen a referencia időszakban.

Csak minden tizedik fiatal vesz részt valamilyen iskolarendszeren kívüli képzési formában, ugyanakkor nagy szóródás mutatkozik az egyes országok között. A non-formális oktatásban való részvétel még mindig korlátozott, pedig ez különösen előnyös lenne a hátránnyal küzdő fiatalok számára. A nem formális oktatás kiemelt jelentőséggel bír az ifjúsági munka szempontjából is.

Az ifjúsági munka pozitívan befolyásolja az iskolai teljesítményt, ugyanis az olyan, nem kognitív képességeket fejleszti mint a kitartás, a motiváció és az önbizalom. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esetén különösen fontos, hogy a segítő ifjúsági munka bizonyos tanulási formákat és egyéni segítést tudjon biztosítani számukra, illetve a szervezett tevékenységekben való részvétellel újra motiválttá váljanak a tanulásra. Egyes ifjúsági programok kifejezetten a korai iskolaelhagyók oktatási rendszerbe történő visszavezetését célozzák, pl. felkészítő tanfolyamok, második esély programok. Néhány országban az állami szervek ifjúsági szervezetek független hálózatán keresztül biztosítanak tanácsadó szolgáltatásokat az iskolásoknak. Az ifjúsági munka széles területet fed le, a tanulási élmények nyújtása mellett felöleli a szabadidős és az iskolán kívüli tevékenységeket is. Tanulmányok támasztják alá, hogy az ifjúsági munkával fejlődik a fiatalok problémamegoldó, döntéshozatali és kommunikációs képessége.

A tanulási célú mobilitás elsősorban az olyan transzverzális készségeket fejleszti, mint a kritikus gondolkodás, a kommunikáció, a problémamegoldás és a kultúrák közötti megértés. Az ERASMUS mobilitási programban résztvevők kulcskompetenciái és a foglalkoztathatóság szempontjából releváns képességeik jobban fejlődtek, mint a programtól távol maradó fiatalok esetében. A mobilitási projektekben részt vevő ifjúsági segítők a nemzetközi ifjúsági projektek menedzselése tekintetében tettek szert különösen értékes tapasztalatokra.

 

3. Foglalkoztatás, vállalkozás

A 15-19 éves fiatalok foglalkoztatottsága alacsony, főként részmunkaidős diákmunkát vállalnak. A 20-24 év közötti európai fiatalok közül minden másodiknak van munkája és 3/4-ük teljes munkaidőben dolgozik. A 25-29 évesek aktivitási rátája közel megegyezik a fő munkaképes korú lakosság (24-54 év) körében jellemző adatokkal. Ugyanakkor a fiatalok két utóbbi korcsoportjában magasabb a munkanélküliség, mint a munkaképes korú lakosság esetében.

Az európai országok többségében a fiatalok foglalkoztatási rátája együtt mozog a felnőtt lakosságra vonatkozó rátával, vagyis ahol magas a felnőttek foglalkoztatási aránya, ott a fiatalok is nagyobb arányban kerülnek foglalkoztatásra. Ugyanakkor a fiatalok nehezebben szereznek jobb minőségű munkát és esetükben nagyobb a munkahely bizonytalansága, gyakrabban foglalkoztatják őket határozott idejű szerződéses viszonyban és atipikus foglalkoztatási formákban. Még mindig kevés fiatal indít saját vállalkozást és még kevesebben válnak foglalkoztatókká.

A gazdasági válság óta mind a fiatalok, mind a fő munkaképes korú lakosság körében csökkent a munkanélküliség. 2013 óta 1,3 millió fővel csökkent a fiatal munkanélküliek száma uniós szinten. Magyarországon is nagy mértékben, több, mint 10 százalékponttal csökkent a 15-24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája 2013-2016 között. Különösen a fiatal férfiak és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők maradnak távol a munka világától.

 

4. Egészség és jól-lét

Sok tekintetben biztató kép rajzolódott ki 2008-2014 között: folyamatosan csökken a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya, egyre kevésbé jellemző rájuk a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és a sérülést okozó közúti baleset okozása. Ugyanakkor aggasztó a helyzet az elhízás terén, az országok többségében, köztük Magyarországon is nőtt az elhízott fiatalok aránya. A fiatal férfiak körében nagyobb eséllyel jelennek meg egyes kockázati tényezők, pl. rendszeres dohányzás, kannabisz fogyasztás, részegség, stb. különösen a dél-európai és a kelet-európai országokban. Néhány országban a nők aránya kezdi megközelíteni a férfiakét az alkoholfogyasztás és a dohányzás tekintetében. Azonban a fiatal nőket jobban érinti az elhízottság és sokkal nagyobb arányban jellemzőek rájuk a mentális egészséggel kapcsolatos problémák. Több, mint kétszer annyi európai fiatal nő szenvedett már depressziótól, mint férfi. Ez főként azokban az országokban jellemző, ahol az átlagoshoz képest korábban kell megkezdeniük önálló életüket.

 

5. Társadalmi élet

2010 óta folyamatosan nő a fiatalok érdeklődése a politika iránt és a teljes lakosságot figyelembe véve a fiatal korosztály az, amelyik leginkább európainak vallja magát. Emellett folyamatosan csökken a fiatalok választásokon való részvételi hajlandósága, ez különösen szembetűnő az európai uniós választások esetében. Magyarországon közel harmadával csökkent ez a részvételi ráta 2011-2017 között. Mindez azonban nem a demokratikus folyamatokban való részvétel iránti érdeklődés hiányából fakad, hanem sokkal inkább azzal magyarázható, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy érdekeik megfelelően lennének képviselve a választási eljárások során. 

A politikai elköteleződés és kommunikáció új formái azonban fel tudják kelteni a fiatalok érdeklődését. A politikai részvétel hagyományos és intézményesített formáival szembeni ellenérzés miatt az internetet és különféle applikációkat használnak véleményük kifejtésére, közösségépítésre.

A teljes népesség, de különösen a fiatalok esetében figyelhető meg az a jelenség, hogy a politikai élettel szemben szívesebben vesznek részt civil szervezetek projektjeiben, közösségi kezdeményezésekben és különböző társadalmi mozgalmakban. 2011 és 2017 között uniós szinten kis mértékben nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik részt vettek helyi közösségfejlesztési programokban, míg ez az érték Magyarországon 10% alá csökkent.

 

6. Önkéntesség

Rendkívüli nagy mértékben nőtt a fiatalok önkéntes tevékenységekben való részvételi aránya 2011 óta. Ez azzal magyarázható, hogy egyrészt jelentősen nőtt az oktatásban részt vevő fiatalok száma, másrészt a gazdasági válság következtében szűkülő munkaerőpiaci lehetőségek arra ösztönözték a fiatalokat, hogy az önkéntesség révén fejlesszék készségeiket, szerezzenek tapasztalatokat és alakítsanak ki munkakapcsolatokat. 

Ugyanakkor csak a fiatal önkéntesek kis részének ismerik el részvételét és ezzel járó képesítését, kevesebb, mint harmaduk kapott valamilyen tanúsítványt vagy diplomát erről. A külföldi önkéntes tevékenység elismerésének hiánya is okozza a fiatal önkéntesek korlátozott mobilitását.

Háromszor annyi fiatal vállal külföldi önkéntes munkát, mint korábban. Azonban a 2011 óta tapasztalt folyamatos növekedés ellenére ez még mindig csak a fiatalok 8%-át jelenti uniós szinten. Magyarországon csaknem tízszeresére nőtt a számuk 2011-2017 között.

 

7. Társadalmi befogadás

A fiatalok társadalmi befogadása tekintetében számos kedvező fejlemény ment végbe az elmúlt három évben. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata csökken a tagállamokban, elsősorban az anyagi deprivációs ráta hanyatlása következtében. A NEET-ráta (azok a fiatalok, akik sem oktatásban, sem képzésben nem részesülnek, és nem is dolgoznak) szintén csökken a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkenésével összefüggésben.

A minőségi lakhatáshoz való hozzáférést illetően uniós szinten kis mértékű változást sikerült elérni és több fiatal jut egészségügyi ellátáshoz, ugyanakkor néhány indikátor továbbra is növeli a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatát, pl. nő az egyedülálló fiatalok és a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő fiatalok aránya. Amellett, hogy egyre kevesebb fiatal jut megfelelő lakhatáshoz, néhány tagállamban mindez relatíve magasabb költségekkel is jár 2016-ban 2010-hez képest.

Emellett, miközben már több fiatal jutott munkához 2016-ban, továbbra is növekszik a dolgozó, de ezzel párhuzamosan szegénységi kockázatnak kitett fiatalok aránya, hasonlóan a teljes munkaképes korú lakosság esetében megmutatkozó trendhez.

A fiatalok bizonyos csoportjai sérülékenyebbek társaiknál. Nagyobb eséllyel vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának azok a fiatalok, akik nem abban az országban élnek, ahol ők vagy szüleik születtek. A nőket szintén nagyobb arányban érinti a szegénység kockázata.

A gazdasági válság által leginkább sújtott országokban, különösen Görögországban és kisebb mértékben Spanyolországban nagy mértékben nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata a fiatalok körében és ezek a trendek azóta sem változtak.

 

8. Fiatalok és a világ

2011 és 2017 között folyamatosan nőtt azoknak a fiatal európaiaknak az aránya, akik aktívan részt vesznek globális problémák megoldását célul tűző szervezetek munkájában, és akik külföldi társaikkal közösen dolgoznak projekteken mind a klímaváltozás, környezetvédelem, mind az emberi jogok, humán fejlesztések területén.

Egy Eurobarometer-felmérés szerint a fiatalok 90%-a tekinti súlyos problémának a klímaváltozást és a rászoruló országok fejlesztési segélyezését. A keleti és a balti államokban kisebb arányban vesznek részt a fiatalok a globális problémákkal foglalkozó civil szervezetek munkájában. A fiatalok elköteleződése uniós szinten nem egységes. Az EU bizonyos területein, különösen a keleti és a balti régiókban a fiatalok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a globális szinten megnyilvánuló aktív részvétellel kapcsolatban.

2017-ben az európai fiatalok mintegy 8%-a vett részt olyan projektben, amelyen közösen dolgoztak külföldi társaikkal (HU: 5%).

 

9. Kultúra, kreativitás, IKT

A fiatalok nagy számban vesznek részt kreatív és kulturális tevékenységekben egész Európa-szerte. A moziba járás a legnépszerűbb kulturális tevékenység a fiatalok körében.

A 16-29 év közötti fiatalok 75%-a volt legalább egyszer moziban az elmúlt évben, míg több, mint harmaduk még ettől is gyakrabban látogatott el moziba. A fiatalok kb. fele látogatja az élő előadásokat (színház, koncert), múzeumokat, galériákat és történelmi helyszíneket.

Uniós átlagban minden negyedik fiatal folytat valamilyen művészi tevékenységet. A fiatalok 45%-a jár sporteseményekre. A legtöbb európai országban a sportklubok, egyesületek jelentik elsődlegesen azt a szervezetet, amelyhez a fiatalok leginkább kötődnek. A 15-30 év közötti fiatalok 29%-a aktív tagja valamilyen sportklubnak.

A fiatalok egyre nagyobb számban használják az internetet napi szinten és egyre többen használnak mobiltelefont. Bár csökkenést mutat, még mindig magas azoknak a fiataloknak az aránya (77%), akik napi szinten használják a számítógépet. A csökkenő trend különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok körében jellemző.

 

A kutatás angol nyelvű változata ezen a linken érhető el: https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/b6985c0c-743f-11e8-9483-01aa75ed71a1