A digitális ifjúsági munka fejlesztése – Szakpolitikai ajánlások, képzési szükségletek és jó gyakorlat minták (kivonat)

„A digitalizáció kockázatai, lehetőségei és hatásai az ifjúságra, az ifjúsági munkára és az ifjúságpolitikára” elnevezésű szakértői csoport a digitális ifjúsági munka fejlesztését célzó szakpolitikai ajánlásokat, képzési szükségleteket és jó gyakorlat mintákat fogalmazott meg az Európai Unió tagállamai számára.

Huszonegy tagállam jelölt képviselőt a szakértői csoportba, akik különböző háttérrel rendelkeznek, beleértve a minisztériumokat, ifjúsági szervezeteket és tanácsokat, és a digitális területen működő nemzeti ügynökségeket. A tagállamok önkéntes alapon vettek részt a szakértői csoport munkájában és bármely későbbi időpontban csatlakozhattak ahhoz. A csoportban a következő tagállamok képviseltették magukat: Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Szlovákia, Finnország és az Egyesült Királyság. Az Európai Ifjúsági Fórum is meghívást kapott állandó résztvevőként.

 

„A digitalizáció kockázatai, lehetőségei és hatásai az ifjúságra, az ifjúsági munkára és az ifjúságpolitikára” elnevezésű szakértői csoport mandátuma kettős volt:

  • az azonosított jó gyakorlatok, a digitális ifjúsági munka előtt álló akadályok és hiányosságok alapján, illetve az ifjúsági munkások folyamatos szakmai fejlődését szem előtt tartva, lefektetni olyan képzési anyagok kialakításának az alapjait, amelyek az ifjúsági munkások továbbképzését célozzák a digitális ifjúsági munka módszerei, valamint a digitalizáció kockázatai, lehetőségei és hatásai területén;
  • ajánlások megfogalmazása a politikai döntéshozók részére a tervezett, az ifjúsági munka innovatív módszereinek fejlesztéséről (beleértve a digitális eszközöket is) szóló tanácsi következtetésekhez.

 

Miért is van szükség erre a tanulmányra? Rohamos léptékben jelennek meg az új technológiák. A „dolgok internete” révén tárgyak és emberek milliárdjai állnak kapcsolatban egymással. Az automatizálás, a gépi tanulás, a mobil számítástechnikai eszközök és a mesterséges intelligencia többé már nem csak futurisztikus elképzelések, hanem a valóságunkká váltak (Gartner, 2016.). Napról napra fontosabbá válik, hogy megismerjük ezen technológiák kialakításának folyamatait, megtanuljunk kritikus szemmel tekinteni az információkra, és érdeklődőek, de egyúttal kritikusak legyünk az új technológiákkal kapcsolatban. A digitális jártasság és a 21. századi készségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a modern állampolgárság és általában a modern élet tekintetében. Az ifjúsági munkának abban kell majd ösztönöznie a mostani fiatalokat, hogy különféle technológiai készségeket sajátítsanak el, valamint agilisan álljanak az új technológiákhoz a munkájukban és mindennapi életük során.

 

A szakértői csoport először is meghatározta a digitális ifjúsági munkát, valamint az ifjúsági munkások digitális kompetenciáinak fejlesztését szolgáló innovatív gyakorlatokat. Számos olyan jó gyakorlatot sikerült azonosítaniuk, amelyek kellően tudnak ösztönözni másokat az ifjúsági munka gyakorlati kivitelezésében. Ezek a gyakorlati példák segítették elő a „digitális ifjúsági munka” fogalmának meghatározását, valamint lehetővé tették, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a Tanács 2017. november 20-án elfogadott, az intelligens ifjúsági munkáról szóló következtetéseihez.[1] A digitális készségekre és az ifjúsági munkára vonatkozó meglévő kompetencia keretrendszerek áttekintését követően meghatározták azokat a kompetenciákat, amelyek a digitális ifjúsági munkához szükséges tudást és készségeket biztosítják.

 

A tanulmány elkészítése során egyeztetéseket folytattak az „Oktatás és képzés 2020” Digitális készségekkel és kompetenciákkal foglalkozó munkacsoportjával, valamint „Az aktív állampolgárságot, a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzését célzó ifjúsági munka” elnevezésű szakértői csoporttal. Figyelembe vették „Az internet és a közösségi média ifjúsági részvételre, valamint ifjúsági munkára gyakorolt hatásairól” szóló tanulmány előzetes eredményeit is.

 

A szakértői csoport eredményei minden olyan érdeklődőnek szólnak, aki részt vesz az ifjúsági munka 21. századi fejlesztésében, különös tekintettel az ifjúsági munkásokra, ifjúsági szervezetekre, oktatási/képzési szolgáltatókra, politikai döntéshozókra, egyéb szakemberekre, valamint kutatókra.

 

A publikáció a szakértői csoport alábbi, főbb eredményeit tartalmazza:

  • a digitális ifjúsági munka munkadefiníciója
  • a digitális ifjúsági munka biztosításával és az ifjúsági munkások digitális kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos innovatív gyakorlatok
  • a digitális ifjúsági munkára vonatkozó szakpolitikai ajánlások
  • az ifjúsági munkások digitális ifjúsági munkához kapcsolódó képzési szükségleteinek meghatározása a digitális kompetenciák és az ifjúsági munka már meglévő kompetencia keretrendszerei alapján
  • online elérhető képzési anyagok gyűjteménye, mely az ifjúsági munkások digitális ifjúsági munkához meghatározott képzési szükségleteit tartalmazza

 

A digitális ifjúsági munka munkadefiníciója

A digitális ifjúsági munka a digitális média és technológia ifjúsági munka során történő proaktív használatát jelenti. A digitális ifjúsági munka nem az ifjúsági munka egyik módszere - a digitális ifjúsági munkát az ifjúsági munka valamennyi formájánál lehet alkalmazni (nyitott ifjúsági munka, ifjúsági információs és tanácsadó szolgálatok, ifjúsági klubok, utcai ifjúsági munka, stb.). A digitális ifjúsági munka céljai megegyeznek az általános ifjúsági munka céljaival, a digitális média és technológia alkalmazásának pedig mindig ezeket a célokat kell támogatnia. A digitális ifjúsági munka személyes jelenlétet feltételező környezetben, illetve online környezetben is megvalósulhat – vagy akár a kettő keverékeként. A digitális média és technológia az ifjúsági munka eszköze, tevékenysége vagy tartalma is lehet. A digitális ifjúsági munkára ugyanazok az etikai szabályok, értékek és elvek vonatkoznak, mint az ifjúsági munkára.

 

Példák innovatív gyakorlatokra a digitális ifjúsági munka megvalósítása és az ifjúsági munkások digitális kompetenciafejlesztő továbbképzése területén

A szakértői csoport számos innovatív gyakorlatot azonosított a digitális ifjúsági munka megvalósításával és az ifjúsági munkások digitális kompetenciafejlesztő továbbképzésével kapcsolatban:

  • Információk megosztása a közösségi média használatával
  • Online ifjúsági tanácsadás
  • A digitális jártasság támogatása
  • Részvétel biztosítása digitális eszközökkel
  • Online kulturális ifjúsági munka támogatása
  • Technológiai készségek fejlesztésének támogatása
  • Digitális játékok használata az ifjúsági munka területén

 

Szakpolitikai ajánlások a digitális ifjúsági munka fejlesztéséhez

A szakértői csoport szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg a digitális ifjúsági munka fejlesztésével kapcsolatban a következő területeken:

  • A digitális ifjúsági munka közös értelmezése
  • A digitális ifjúsági munka stratégiai fejlesztése
  • Ifjúsági részvétel és ifjúsági jogok
  • Tudás és bizonyíték

 

A tagállamok és bármely más ország is ihletet tud meríteni ezekből a szakpolitikai ajánlásokból az ifjúsági munkára vonatkozó nemzeti stratégiák és tervek elkészítése során, továbbá hasznos információkkal szolgálnak az ifjúsági szervezetek szervezetfejlesztésével kapcsolatban is.

 

Az ifjúsági munkások digitális ifjúsági munkához szükséges képzési igényeinek meghatározása a digitális készségekre és az ifjúsági munkára vonatkozó meglévő kompetencia keretrendszerek alapján

A szakértői csoport a digitális készségekre és az ifjúsági munkára vonatkozó meglévő kompetencia rendszerek alapján beazonosította azokat a kompetenciákat, amelyek megfelelően biztosítják azt, hogy az ifjúsági munkások rendelkezzenek a digitális ifjúsági munkához szükséges tudással és készségekkel. A szakértői csoport a digitális média használatához kapcsolódó kompetenciaterületek (mint pl. a DigComp - A polgárok digitális kompetenciáinak uniós referenciakerete) mellett figyelembe vett pedagógus kompetenciákat is. Ezeket a médiumpedagógia kompetencia modellje, valamint a MENTEP (Technológiákkal segített pedagógia támogatása mentori támogatás útján) projekt keretében kifejlesztett, pedagógusoknak szóló kompetencia keretrendszer alapján dolgozták ki.

 

Az ifjúsági munkások képzési szükségletei az alábbi területeket érintik:

1. A társadalom digitalizációja

2. A digitális ifjúsági munka tervezése, kivitelezése és értékelése

3. Az információk és az adatok világában való eligazodás

4. Kommunikáció

5. Digitális kreativitás

6. Biztonság

7. Mérlegelés és értékelés

 

Ezeket a képzési szükségleteket fel lehet használni a képzési tervek és programok kommunikációja során, valamint új képzések fejlesztéséhez (beleértve új módszertanokat és témaköröket) egyaránt. Az ifjúsági munkások és ifjúsági szervezetek egyéni és együttes kompetenciaméréshez is használni tudják azokat.

 

Online elérhető képzési anyagok összeállítása az ifjúsági munkásoknak a digitális ifjúsági munka szempontjából releváns képzési szükségleteihez

Az ifjúsági munkások továbbképzését célzó képzési modulok kialakítása érdekében a szakértői csoport olyan, online is elérhető képzési anyagot állított össze, amely az ifjúsági munkásoknak a digitális ifjúsági munka szempontjából releváns képzési szükségletei kielégítésére irányul. A gyűjtemény célja, hogy konkrét és könnyen hozzáférhető képzési anyag mintákat biztosítson az ifjúsági munkások számára. A képzési anyag, ami ugyanakkor nem tekinthető egy teljes körű listának, mindegyik terület esetében külön lett feltüntetve.

 

Fontos az agilis hozzáállás

A digitális jártasság és a 21. századi készségek kritikus szerepet játszanak a modern állampolgárság és általában a modern élet tekintetében, és az ifjúsági munkának képesnek kell lennie ennek ösztönzésére. Fontos, hogy az ifjúsági munkások agilis gondolkodásmóddal rendelkezzenek, készek legyenek új dolgokat kipróbálni, tanulni mind a sikereikből, mind a hibáikból, illetve, hogy támogatva legyenek mindeközben.

 

A tanulmányt a 2016–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv keretében felállított szakértői csoport készítette ifjúsági munkások, valamint döntéshozók számára.

A tanulmány elérhetősége:

https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/fbc18822-07cb-11e8-b8f5-01aa75ed71a1

[1] A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról (2017/C 418/02)