Andreas Thimmel: Ifjúsági munka és ifjúsági szociális munka Németországban (kivonat)

A tanulmány célja a Németországban zajló ifjúsági munka helyzetének átfogó vizsgálata az ifjúsági munka és az ifjúsági szociális munka területeinek ismertetésével, valamint a két terület között fennálló eltérések bemutatásával. Mivel több aspektust érintően is átfedések tapasztalhatóak a két terület között, a szerző véleménye szerint fontos, hogy tekintettel legyünk az azokból fakadó különbségekre is.

Németországban 1991-től kezdődően a Gyermek és Ifjúsági Jóléti törvény biztosítja az ifjúsági munka, illetve az ifjúsági szociális munka jogi kereteit. Európai szinten a szociális munkának ezt a két területét az általános „ifjúsági munka” kifejezés fogja össze. Németországnak az 1960-as évek óta fennálló nagyfokú elkötelezettségét támasztja alá az is, hogy megkülönböztetett szociális politikaként tartják számon.

Az ifjúsági munka és az ifjúsági szociális munka a gyermek- és ifjúsági jóléti terület részét képezik és ezért egyúttal a szociális ágazat és a szociális munka alkategóriáját is jelentik, valamint kisebb mértékű átfedésben állnak az oktatási, képzési szakterülettel. Elsősorban az önkormányzati szint a közigazgatási felelőse az ifjúsági munka szervezésének és finanszírozásának. Az önkormányzati szint mellett a tartományok és a szövetségi kormány is finanszíroznak különböző tevékenységeket. Ezt a feladatukat elsősorban a tartományi ifjúsági fejlesztési terveken és a szövetségi szintű gyermek és ifjúsági fejlesztési terveken keresztül látják el. A közigazgatási szervek és az önkéntes szervezetek partnerekként dolgoznak együtt a szubszidiaritás elve mentén. Mindezek alapján, míg a közszféra felelős az infrastruktúra és a szolgáltatásnyújtás biztosításáért, a tevékenységeket már főleg az önkéntes szervezetek látják el.

Az ifjúsági munka számos oktatási tevékenységet és szocio-pedagógiai tevékenységet foglal magába, elsődlegesen önkéntes részvételen alapul és erős fókusszal fordul az ifjúság érdekei és szükségletei felé. A célcsoportot azok a gyermekek, kamaszok és fiatal felnőttek jelentik, akik állandó lakosként élnek egy önkormányzat, egy tartomány vagy a Németországi Szövetségi Köztársaság területén. A szolgáltatások hozzáférhetőségének kérdése tehát az állandó tartózkodás függvénye és nem a német állampolgársághoz kapcsolódik. A gyakorlatban és az ifjúsági munkára vonatkozó kutatásokban különbséget tesznek a nyitott ifjúsági munka (Nyitott Ifjúsági Központok vagy Ifjúsági Rekreációs Központok), az ifjúsági egyesületi munka, valamint az ifjúsági képzés között. Rengeteg olyan rendszer és tevékenység van egyébként, amelyek az állandó és a nyitott csoportokat is felölelik: szabadidős tevékenységek, részvételen alapuló projektek, állampolgári ismeretek oktatása, kulturális és média projektek. 

Az önkéntes kötelezettségvállalás, az ifjúságpolitikai lobbizás, valamint a szakmai és önkéntes ifjúságsegítők közötti hálózatépítés tartományi és szövetségi szinten egyaránt kiépült. A szerző kihangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkát meg kell különböztetni az oktatási, képzési tevékenységektől. A társaik mellett a tömegmédia és a szociális média játszanak kulcsszerepet a fiatalok szocializációjában. A fiatalok világról alkotott képe gyakran a médián keresztül alakul ki, formálódik, és többnyire azon keresztül kommunikálnak egymással.

Ezzel szemben az ifjúsági szociális munka a célcsoport-orientált megközelítést alkalmazza, és ebből is fakadóan kevesebb lehetőséget tud nyújtani a fiatalok számra. Meg kell különböztetni az iskolából a szakképzésbe/foglalkoztatásba történő átmenethez biztosított segítségnyújtást, az iskolai szociális munka részét képező tevékenységeket és a támogatott lakhatás területét. Az ifjúsági szociális munka célcsoportját a kevesebb lehetőséggel rendelkező, a munkaerőpiacra nehezebben bejutó, a hátrányos helyzetű és a családjuk támogatását kevésbé élvező fiatalok jelentik. Az ifjúsági szociális munka területén működő szervezetek a szociális jóléti egyesületek kategóriájába tartoznak és meg kell különböztetni azokat a korábban már említett ifjúsági egyesületektől. Az ifjúsági szociális munkában való részvétel többnyire nem önkéntes alapon valósul meg. Habár a gyakorlatban és az alkalmazott módszerek tekintetében a határvonalak elmosódnak az ifjúsági munka és az ifjúsági szociális munka között, fontos, hogy tekintettel legyünk az azokból fakadó különbségekre is. Az átfedések különösen a mobil ifjúsági munka, a hátrányos helyzetű vidéki területeken zajló ifjúsági munka, valamint az iskolai szociális munka területén vannak jelen.

Ezt követően részletesebben megismerhetjük a két terület főbb jellemzőit. A hangsúlyosabban bemutatásra kerülő ifjúsági munka tekintetében a szerző leírja a területen érvényesülő alapvető szempontokat, a célcsoportot jelentő korcsoportokat, az ifjúsági munka intézményi és pénzügyi támogatását, a főbb regionális jellegzetességeket, illetve az ifjúsági munkáért felelős szerveket, szervezeteket (ifjúsági egyesületek, közigazgatási szervek, önkéntes csoportok, egyéb egyesületek, ifjúsági csoportok, az ifjúsági oktatási központokért és az ifjúsági oktatásért felelős szervek, stb.). Ezután ugyanezen szempontok mentén részletesebben megismerhetjük az ifjúsági szociális munka területét is.

Az aktuális helyzetet bemutató részben végül megállapítja, hogy az ifjúsági munka szociálpolitikai célokra történő igénybevétele (pl. fiatalok karriertámogatása), az ifjúsági szociális munka, a hátrányos helyzetű csoportokra irányuló kizárólagos fókusz, illetve az oktatási terület támogatására vonatkozó jogi szabályozás mind az ifjúsági munka önálló képzési feladatait, illetve az ifjúsági képzést veszélyeztetik. Ugyanakkor elismerően szól az ifjúsági munkának az iskolarendszer modernizációjában betöltött szerepéről, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a terület önállóságának megőrzése és továbbfejlesztése érdekében.

A tanulmány elérhetősége:

https://pjp-eu.coe.int/en/web/youth-partnership/thinking-seriously-about-youth-work