Az ifjúsági munka fejlesztése – Minőségfejlesztési kézikönyv

Az ifjúsági munka fejlesztése – Minőségfejlesztési kézikönyv című dokumentum (a továbbiakban: kézikönyv) részletesen, lépésről lépésre mutatja be, hogy hogyan kell egy minőségfejlesztést célzó rendszert kialakítani és működtetni. Mindezt könnyen elérhetően, számos példával illusztrálva, közérthető nyelven mutatja be, kerülve a szakmai kifejezéseket. Ezért minden olyan érintett számára olvasható és hasznosítható, akik érdekeltek a minőségfejlesztés folyamatában, a fiataloktól kezdve, az ifjúságsegítőkön át a közigazgatásban dolgozókig és politikusokig.

Emellett konkrét javaslatokat is megfogalmaz az érdekeltek számára arra vonatkozóan, hogyan kellene kölcsönösen együttműködniük annak érdekében, hogy a lehető legjobb és egyben leghatékonyabb eljárást, folyamatot sikerüljön kialakítaniuk.

A kézikönyv az ifjúsági munkára vonatkozó tagállami minőségbiztosítási rendszerek fejlesztésére megalakított szakértői munkacsoport által 2015 áprilisában közzétett Minőségi ifjúsági munka – Az ifjúsági munka minőségi fejlesztésének közös keretrendszere című jelentésre épít. A jelentésben a szakértői csoport meghatározta az ifjúsági munka fogalmát, valamint az eredményes ifjúságsegítés alapelveit, és ezzel kialakította a minőségfejlesztés folyamatának, illetve ezzel együtt jelen kézikönyvnek az alapvető kereteit. A jelentés olyan megoldásokat vetít fel, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely területen működjön is az adott szereplő, képes legyen az ifjúsági munka fejlesztésére a saját szükségleteinek és feltételeinek megfelelően.

A minőségfejlesztés folyamatának kialakítása, valamint a kialakított rendszer működtetése úgy kerül bemutatásra a kézikönyvben, hogy azt az ifjúsági munka bármely területén alkalmazni lehessen, az ifjúsági központokban elérhető nyitott ifjúsági munkától kezdve a mobilitási projekteken át az ifjúsági szervezetek finanszírozásáig. A kézikönyvet az adott ifjúsági munka kereteitől és működési feltételeitől függetlenül is lehet használni. Mindegy, hogy milyen típusú szervezetben történik az ifjúságsegítés, vagy, hogy egy ifjúságsegítő, netán egy önkéntes valósítja meg. A kézikönyv kifejezett figyelemmel van az ifjúsági munka sokszínűségére.

A kézikönyv felépítését és használatát bemutató bevezetőt követően négy fejezetben és egy mellékletben ismerkedhetünk meg a minőségfejlesztés módszertanával. A minőségfejlesztés folyamatának kialakítására való felkészülést bemutató első fejezet a hatékony és befogadó folyamat kialakításával és működtetésével foglalkozik, amely valamennyi érintett szükségleteit és érdekeit figyelembe veszi egyidejűleg. A minőségfejlesztés kialakításának alapjairól szóló második fejezet bemutatja az ifjúsági munka fenntartható fejlesztésének elvi kérdéseit az olyan alapvető kifejezések és koncepciók meghatározásával, mint a „minőség”, az „indikátorok” vagy „az ifjúsági munka alapvető elvei”. „Az információgyűjtésre szolgáló indikátorok és eszközök fejlesztése” című harmadik fejezet a cselekvés általi tanulás megközelítését alkalmazza, ami alapján bárki könnyen kialakíthatja a minőségfejlesztés alapjául szolgáló saját indikátorait. Az indikátorok fejlesztésével párhuzamosan megismerhetjük, hogy hogyan kell számítani az indikátorok teljesülésének mértékét, illetve hogy milyen különböző módszertanok alkalmazhatóak az ifjúsági részvétel, a nem formális tanulás vagy a marginalizált fiatalok befogadása nyomon követésére. A kézikönyv abban is segít, hogy hogyan alakíthatóak ki, illetve fejleszthetőek olyan konkrét eszközök, amelyek lehetővé teszik ezeknek a módszertanoknak a gyakorlatba történő átültetését. A fejezetben bemutatásra került számos gyakorlati példa is.

 

A minőségfejlesztési rendszer folyamatos működtetéséről szóló negyedik fejezet bemutatja a rendszer fokozatos működtetéséhez szükséges lépéseket: hogyan kell kezelni a különböző eszközök révén begyűjtött információkat, és hogy ezeket az információkat hogyan hasznosítsuk a célok meghatározása, továbbá az intézkedések fejlesztése során. Eddigre már az olvasó tudni fogja, hogy hogyan kell kialakítani és működtetni egy strukturált formában és folyamatosan működő minőségfejlesztési rendszert. A fejezet ezt követően a végrehajtást veszi górcső alá, hogy miket tegyünk, illetve ne tegyünk a végrehajtás során, valamint tanácsokkal lát el, hogy hogyan fordíthatjuk át a végrehajtás folyamatát a szervezetfejlesztést szolgáló megfelelő eszközzé. Az utolsó rész a minőségügyi rendszer értékelését tárgyalja, a minőségfejlesztési folyamat kimenetei megvitatásának és értékelésének mikéntjét. A mellékletben található meg a szószedet, a fogalommagyarázatok, a hivatkozások, továbbá néhány példa minőségfejlesztést támogató eszközökre, technikákra.

 

Főbb üzenetek:

  • A minőségfejlesztés egy olyan egyértelmű és strukturált folyamatot jelent, amely egyedi igényeknek megfelelően kialakított eszközöket használ, de középpontjában a megbízható adatok rendelkezésre állása, azok gyűjtése, valamint teljes körű vizsgálata áll.
  • Függetlenül attól, hogy a vizsgálatra, elemzésre a minőségfejlesztési rendszer kialakításakor vagy működtetésekor kerül sor, fontos valamennyi érdekelt nézőpontjának figyelembe vétele és az érintettek elköteleződése.
  • A minőségfejlesztésnek egy állandó folyamatnak kell lennie, ezért fontos, hogy jó légkörben és hangulatban zajljon az erre irányuló munka.