Fiatalok és a COVID-19: A koronavírus hatása a munkahelyekre, az oktatásra, a jogok gyakorlására és a mentális jólétre (2020. évi felmérés) (kivonat)

A globális felmérést és az annak összegzésére vonatkozó jelentést a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ifjúsági csoportja készítette el sok más nemzetközi szervezettel, csoporttal, vállalkozással és kormányzati szervvel (pl. ENSZ, Európai Unió, AIESEC, Európai Ifjúsági Fórum, Knowledge Sharing Network, stb.) együttműködésben.

A koronavírus járvány zavart okozott az élet csaknem összes területén. A fiatalok társadalmi és gazdasági integrációja már a krízis előtt is kihívást jelentett. Most, hacsak sürgős lépéseket nem tesznek, a fiataloknak valószínűleg súlyos és hosszan tartó nehézségekkel kell majd szembenézniük.

A felmérés 2020 áprilisa és májusa között készült, amikor a járvány hirtelen gazdasági krízist okozott. A felmérés a járványnak a fiatalok foglalkoztatására, oktatására, mentális jólétére, jogaira és társadalmi aktivitására gyakorolt azonnali hatásait vizsgálta a 18-29 éves korosztály tekintetében. 112 országból több mint 12.000 válasz érkezett tanulóktól és felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó fiataloktól egyaránt.

A tanulmány megállapította, hogy a járvány rendszerszerű, súlyos és aránytalan hatást gyakorolt a fiatalok, különösen a fiatal nők, a kiskorúak és az alacsony jövedelmű országokban élő fiatalok életére.

A tanuló vagy a tanulással egyidejűleg dolgozó fiatalok 73%-a szembesült iskolabezárással a vírus kitörése óta, ugyanakkor a fiatalok 13%-a nem tudott élni az online vagy távoktatás lehetőségével. Ez utóbbi különösen az alacsony jövedelmű országokban jellemző, és emellett alátámasztja a régiók között meglévő éles digitális szakadékot is. Az iskolák és a képző intézmények legjobb szándéka ellenére is a fiatalok 65%-a mondta azt, hogy kevesebb időt fordított tanulásra a járvány kezdete óta, 51%-uk gondolja azt, hogy csúszni fognak a tanulmányai, és mintegy 9%-uk tart attól, hogy romlani fog az oktatásának színvonala vagy nem fogja tudni befejezni azt.

A járvány komoly veszteséget jelent a dolgozó fiatalok számára is: elveszítik munkahelyeiket és rontja a karrier lehetőségeiket. A járvány kitörése előtt dolgozó fiatalok mintegy 17%-a veszítette el munkáját. Ez különösen a 18-24 éves korosztályt, valamint az irodai munkakörben, szolgáltató szektorban, kereskedelemben, kézműiparban és más hasonló foglalkozásokban dolgozókat érintette. A dolgozó fiatalok munkaideje közel negyedével csökkent, és a fiatalok 42%-a számolt be jövedelme csökkenéséről.    

A tanulást és a munkát sújtó fennakadások, az egészségügyi válsággal súlyosbítva, rontották a fiatalok mentális jólétét. A tanulmány szerint a fiatalok 17%-a szenved szorongástól vagy depressziótól. A fiatal nőknek és a 18-24 éves fiataloknak a legrosszabb a mentális állapota. Az oktatáshoz vagy foglalkoztatáshoz csak korlátozottan vagy egyáltalán nem hozzáférő fiatalok csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongástól vagy depressziótól. Mindez jól ábrázolja a mentális jólét, az oktatási sikerek, illetve a munkaerőpiaci integráció közötti kapcsolatot.

Amellett, hogy a biztonsági intézkedések az élet védelmét szolgálják, a fiatalok a szabad mozgás jogának korlátozását is látják benne. A fiatalok 33%-a szerint erőteljesen korlátozzák a közügyekben való részvételhez fűződő jogukat, miközben 27%-uk tapasztalt nehézségeket a vallásuk vagy meggyőződésük szabadságának gyakorlása során. A fiatalok 24%-a vélekedett úgy, hogy a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok korlátozták az információkhoz való hozzáférés jogát. Az alapvető szükségleteket illetően 21%-uk (elsősorban a munkanélküli fiatalok) mondta azt, hogy veszélybe került a lakhatásuk, mert nem tudtak kijönni a rendelkezésükre álló fizetésből, jövedelemből.

Mindezek ellenére a fiatalok továbbra is elkötelezettek aziránt, hogy a kormányok, a szociális partnerek, a civil társadalom és más intézmények partnereként részt vegyenek az „újjáépítésben”. A fiatalok 31%-a aktívan részt vesz önkéntes munkában a járvánnyal összefüggésben, és 27%-uk segíti adományokkal a COVID-19 elleni küzdelmet. Emellett a fiatalok azt üzenik a kormányoknak, hogy erősítsék tovább a koronavírussal kapcsolatos elzárási intézkedéseket, pl. biztosítsák az otthonról végezhető munkát ott, ahol csak lehetséges. Azt akarják, hogy csak fokozatosan enyhítsenek a korlátozásokon, mert számukra valamennyi dolgozó, illetve állampolgár egészsége és biztonsága kiemelten fontos.

A tanulmányban bemutatnak több olyan, fiataloktól származó innovatív ötletet, amelyek a krízis megoldására irányulnak és elsődlegesen a szegénység által leginkább fenyegetettekre, az idősökkel foglalkozó migráns vagy nem hivatalos dolgozókra, az egészségügyi dolgozókra, valamint az újonnan munkanélkülivé válókra fókuszálnak.

A tanulmány indítványozza, hogy azonnali, célzott és „intelligensebb” beruházások valósuljanak meg a fiatalok számára tisztességes munkahelyek biztosítása érdekében, beleértve a fiatalok emberi jogainak védelmét; foglalkoztatási és képzési garancia programokra; szociális védelemre és munkanélküli-biztosítási ellátásra; az online és távoktatás minőségének és hozzáférésének javítására; a mentális egészségügyi szolgáltatások, a pszichoszociális segítségnyújtás és a sporttevékenységek erősebb kiegészítő jellegének biztosítására lenne szükség.

Az elemzés alapjául a 18-34 éves korosztálytól érkezett 12.605 válasz szolgált. A válaszadók elsősorban a tanulók, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó fiatalok közül kerültek ki. A vizsgálati minta valamennyi régióban élő fiatalt, de túlnyomórészt a közép- vagy magas jövedelmű országokban élő városi, illetve a város környéki övezetekben élő fiatalokat reprezentálja.   

***

 

Javasolt intézkedések

Az alábbi következtetések rávilágítanak arra, hogy milyen politikai fellépések szükségesek a kormányok, a szociális partnerek, a fiatalok és a civil szervezetek részéről a járványra adandó válaszokat illetően.

Foglalkoztatás

  • A kormányok azonnali, munkaerőpiacot érintő intézkedései főleg azokat a fiatalokat érték el, akik a járvány kitörését követően is munkában maradtak, és azokat pedig kevésbé, akik a járvány alatt vagy következtében hagyták abba a munkát.
  • Az ifjúsági munkanélküliség ellensúlyozása, és azon fiatalok visszajutattása a munkaerőpiacra, akik a járvány kitörését követően munkanélkülieké váltak vagy jelentősen csökkentették munkaidejüket: ezek alapvetően olyan makrogazdasági (fiskális és monetáris) intézkedéseket jelentenek, amikor a közkiadások létszámbővítő támogatások vagy ifjúsági garanciák formájában jelentkeznek, vagy azokba a gazdasági szektorokba történő beruházásként, amelyek potenciálisan fel tudják szívni a munkát kereső fiatalokat.
  • A munkanélküli-biztosítási ellátást valamennyi munkanélkülivé vált fiatal számára biztosítani kell a jövedelmükben bekövetkező még nagyobb veszteség elkerülése érdekében, és könnyebbé kell tenni az ellátáshoz való hozzáférést azok számára, akik aktívan keresnek munkát.
  • Integrálni kell a célzott, valamint a profilalkotási stratégiákat annak érdekében, hogy a krízis enyhítését célzó köz- és a magánkiadások a legérintettebb fiatalokat érjék el, pl. kamaszok, és akik irodai munkakörben, a szolgáltató szektorban, a kereskedelemben, és a kézműiparban dolgoznak.
  • A támogatások kiterjesztése a foglalkoztatásban maradt személyek számára: biztosítani kell számukra a szociális védelemhez való hozzáférést, valamint lehetővé kell tenni számukra a munkamegosztást és a csökkentett munkaidő miatti kártalanítási rendszert.
  • Aktív munkaerőpiaci intézkedések fenntartása, kiterjesztése és a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése annak érdekében, hogy egyszerre biztosítsa a munkaválalló teljesítőkészségének fenntartását, valamint a minőségi átmenetet. Ez azoknak a foglalkoztatási szolgálatoknak és privát szolgáltatóknak a megerősítését jelenti, amelyek képesek az információs asszimetria kiküszöbölésére, tanácsokat tudnak adni a fiataloknak a munka és karrier kilátásaikat illetően, vagy oktatásuk folytatásához.
  • A társadalmi párbeszéd ösztönzése annak érdekében, hogy erősítsék a fiatalok hozzáférését a vállalati és a jövedelemtámogató intézkedésekhez, miközben erősíteni kell munkaerőpiaci jogaikat és a munkahelyi képzéseket. A társadalmi párbeszéd szereplői és az intézmények (pl. gazdasági és társadalmi tanácsok) közötti kölcsönhatások jelentik a kulcsot a fiatalok képviseletének növeléséhez a nemzeti ifjúságpolitika, az ifjúsági foglalkoztatáspolitikára vonatkozó nemzeti tervek és más, foglalkoztatást támogató kormányzati intézkedések tervezésében.

Oktatás és képzés

A csúszás vagy a bukás az oktatási pályán nagy valószínűséggel akadályozza az iskola és a munka közötti átmenet ütemét és hatékonyságát. A kockázat enyhítése érdekében fontos:

  • Hozzáférés biztosítása az alternatív tanulási lehetőségekhez. Adaptálni kell az online tanulási és képzési lehetőségeket, hogy fejleszteni tudják a jobb szélessávú kapcsolatokon alapuló tanulási élményeket, és hozzáférést biztosítsanak az IKT, digitális eszközökhöz, tanuláshoz és tanulási anyagokhoz, valamint a tanulók virtuális közönségére szabott minőségi tantervekhez.
  • A digitális technológiák használatának fokozása az oktatás- és készségfejlesztő szolgáltatóknál, erős fókusszal a szakoktatási és képzési programokra (TVET-programok).
  • A digitális megoldásokba történő beruházás növelése a gyakorlati készségek fejlesztése érdekében, a hozzáférés és a kapacitásfejlesztés növelése olyan tanároknál, képzőknél, megrendelőknél és menedzsereknél, akik online, táv és vegyes tanulási módszereket nyújtanak, különös tekintettel a TVET-programokra, valamint a készségfejlesztő intézményekre és programokra.
  • A tanácsadó és pályaorientációs szolgáltatások fejlesztése és korszerűsítése, hogy a fiatalok könnyebben tudják megtervezni karrierrjüket azokba az iparágakba és szektorokba, amelyek képesek felszívni a nagy számú fiatal diplomást.
  • A köz- és a magánszféra által tett közös erőfeszítések szükségesek az oktatási, képzési rendszerek minőségének és jelentőségének növelése érdekében, hogy gyorsabban tudjanak reagálni a járványt követő világ munkaerőpiaci keresletére.

 

Mentális jólét

  • A fiatalok mentális jólétét védeni kell a mentális egészségügyi szolgáltatások, pszichoszociális segítségnyújtás és sport tevékenységek biztosításával; mindezt akár önálló tevékenységként, akár egy ifjúsági foglakoztatáspolitikai vagy oktatási beavatkozás komponenseként megvalósítva.
  • Mentális egészségügyi szolgáltatások nyújtása, különösen azon fiatalok számára, akiknek az iskolából a munka világába való átmenet során meg kellett szakítaniuk tanulmányaikat vagy a munkájukat veszítették el. Az oktatási és képzési intézményekben, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatoknál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mentáláis egészségügyi intézkedésekre.
  • A munkahelyeken pozitív légkört kell kialakítani a fiatalok munkahelyre történő visszatérése, illetve megtartása érdekében.

 

A fiatalok jogai

  • Olyan jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni az ifjúsági foglalkoztatáspolitikai intézkedések során, amelyek figyelembe veszik, hogy a fiatalok speciális helyzete alapvető kérdés a járványt követő „újjáépítéshez”.

 

Társadalmi aktivitás, a fiatalok véleménye a járványról, illetve az arra adott politikai válaszokról

  • A legtöbb fiatal támogatta az otthon maradást segítő intézkedéseket a dolgozók, a munkahelyek és az üzletek védelme érdekében. Azt javasolták, hogy határozott intézkedéseket kellene hozni a különösen veszélyeztetett csoportok egészségének és megélhetésének védelme érdekében.
  • Felhívják a kormányok figyelmét, hogy ahol csak lehetséges, fokozatosan enyhítsenek a korlátozásokon a dolgozók egészségének és biztonságának garantálása mellett.
  • Kiegészítő intézkedésként javasolják az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, valamint a járvány hatásainak hatékony menedzselését megfelelő információs, elszámoltatási és koordinációs mechanizmusokon keresztül.

A felmérés alapján elmondható, hogy bár a fiatalokat súlyosan érintette a járvány, mégis képesek voltak bizonyítani szolidaritásukat akár jótékonysági adományok, akár a járvány következményeire adandó új válaszok kitalálójaként vagy végrehajtójaként. Biztosítanunk kell, hogy a fiatalok képesek legyenek úgy gyakorolni jogaikat, hogy aktívan részt tudjanak venni a döntéshozatalban. A fiatalok már dolgoznak a társadalmuk újjáépítésén. Azzal, hogy egyenlő rangú félként és együttműködve kezeljük őket, egy gyorsabban elérhető és stabilabb „újjáépítést” érhetünk el.

 

A tanulmány elérhetősége:

https://www.ilo.org/global/topics/youth-employment/publications/WCMS_753026/lang--en/index.htm