Jó úton – Az ifjúsági munka többféle megközelítése az eltérő NEET helyzetek kezelése érdekében

A SALTO Befogadás Forrásközpont 2015 decemberében tette közzé „Jó úton – Az ifjúsági munka többféle megközelítése az eltérő NEET helyzetek kezelése érdekében” című tanulmányát. Mivel a NEET kategória (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) egy rendkívül heterogén csoportot takar, a fogalom inkább egyfajta állapot, helyzet leírásaként és nem egy adott személy jellemzőjeként jelenik meg a tanulmányban. Az ifjúsági munka olyan gyakorlati beavatkozásai kerülnek itt bemutatásra, amelyek a NEET státuszba történő besorolás egyes, egymástól nagyon különböző kiváltó tényezőinek megoldását célozzák.

A NEET-fogalomba tartozó csoportok tagállamonként változóak az adott személy neme, az iskolai végzettség szintje, a munkatapasztalat, vagy a munkaerő-piaci státusz függvényében. A NEET státuszt eltérő kockázati tényezők alapozhatják meg: iskolai végzettség, bevándorlói/etnikai háttér, jövedelem, egészségi állapot, családi és/vagy otthoni környezet, földrajzi elhelyezkedés, stb. Mivel a fiatalok különböző okok alapján kerülnek NEET-helyzetbe, a csoportból való kikerülésnek is számos módozata lehetséges, és éppen ezért nem válhat egyetlen NEET stratégia vagy megközelítés sem kizárólagossá. A fiatal migránsok támogatása például természetszerűleg más megközelítést kíván, mint a fogyatékossággal élő fiatalok vagy a távoli, gazdaságilag sújtott területeken élő fiatalok esetében. Jelen tanulmány azokra a NEET-helyzetekre fókuszál, amelyek nem önkéntes alapon alakultak ki, és amelyek ezzel egyidejűleg hátrányos, kiszolgáltatott helyzettel és/vagy hosszú távon további kockázatok kialakulásával járnak.

A dokumentum az esettanulmányok bemutatását megelőzően tisztázza a foglalkoztatással, illetve a munkanélküliséggel kapcsolatos alapelveket, fogalmakat, majd bemutatja a főbb, hosszú távú munkaerőpiaci trendeket, valamint a releváns szakpolitikai intézkedéseket, programokat.

Mivel a NEET kategória és az azon belüli csoportok definíciói tagállamonként eltérőek, a tanulmány második fejezetében részletesebben megismerkedhetünk a NEET fogalomhoz kapcsolódó definíciókkal, koncepciókkal, annak társadalmi költségeivel és következményeivel, példákkal alátámasztva, hogy miért is nem lehetséges a NEET fogalom olvasztótégelyként történő alkalmazása. Egy Eurofound felmérés alapján összefoglaló képet kapunk arról, hogy az egyes tagállamokban többségében kik alkotják a NEET csoportot, továbbá felsorolásra kerülnek a NEET státuszt eredményező, elsődleges kockázati tényezők. A jó gyakorlatok bemutatása előtt megismerhetjük még a reintegrációt, valamint ezzel összefüggésben a „foglalkozási út” megvalósítását támogató szakpolitikai intézkedések körét.

A tanulmány harmadik fejezete 10 projekt példáján keresztül mutatja be, hogy mekkora jelentőséggel bír a NEET-csoport tagjainak megfelelő differenciálása, majd ez alapján a megoldást szolgáló intézkedések kiválasztása. Az egyes jó gyakorlatok a NEET-helyzetben lévő fiatalok különböző alcsoportjainak problémáira reflektálnak specifikus intézkedésekkel. Minden egyes projekt tekintetében megismerhetjük az adott fejlesztés hátterét, célját, célcsoportját, a projekt keretében megvalósított tevékenységeket és módszertant, a kimeneteket és az eredményeket. Külön figyelmet szenteltek annak bemutatásának, hogy a projekt, valamint annak eredménye mitől vált működőképessé, illetve, hogy mit kell és mit nem szabad tenni a projekt sikeressége érdekében.

Észtországban a vidéken, elsősorban kisebb településeken élő fiatalok aktiválása történt ifjúsági szolgáltatásokkal. Egy másik projekt keretében ifjúsági kapacitásépítés történt, annak érdekében, hogy még hatékonyabban tudják segíteni a NEET-helyzetbe kerülés kockázatának kitett fiatalokat. Romániában hasonlóan, a vidéki területeken élő fiatalok bevonása valósult meg a mezőgazdaság területén működő innovatív társadalmi vállalkozásokon keresztül. A holland példán keresztül olyan tanulást ösztönző otthoni környezet kialakításának folyamatát ismerhetjük meg, amely olyan fiatalok számára szolgál alternatívaként, akiknek az otthoni körülmények alakulása miatt romlottak tanulási eredményeik vagy a korai iskolaelhagyás veszélye fenyegeti őket. Egy másik holland projektben ugyanezen célcsoport számára tudományos, művészeti, illetve sport célú társadalmi vállalkozást hoztak létre a munka és az iskola világába történő visszatérés érdekében. A jó gyakorlatok között két szlovén fejlesztés is található: az egyik esetében foglalkoztathatóságot javító és egyben foglalkoztatást biztosító társadalmi vállalkozást hoztak létre a vendéglátás és a konyhaművészet témakörében fiatal bevándorlók számára, míg a másik projekt a külföldi önkéntes munkában való részvétel ösztönzését tűzte ki célul javítóintézetben élő, tanulási nehézségekkel, családi vagy egyéb problémákkal küzdő fiatalok részére. Írországban önkéntesek által vezetett, az angol nyelvismeret és a szociális ügyintézéshez szükséges alapvető ismeretek és készségek átadását célzó tanfolyamok valósultak meg a bevándorló fiatalok közösségbe történő beilleszkedése céljából. Lengyelországból a fogyatékossággal élő fiatalok nemzetközi ifjúsági csereprogramja kerül ismertetésre. Cipruson a romló tanulási eredményeket felmutató, illetve a korai iskolaelhagyás veszélyének kitett fiatalok részére alternatív, az egyedi szükségletekre fókuszáló tanulási környezet került kialakításra bizonyos duális képzési programokra történő felkészítés érdekében.

A bemutatott jó gyakorlatok alapján a hatékony megközelítés főbb szempontjai a következők:

  • Nagyon fontos a partnerség kérdése, különösen az egyes szektorok közötti együttműködéseket illetően.
  • Hangsúlyosabbá kell tenni a fiatalok egyéni sajátosságaihoz igazított tanulási környezet kialakítását és módszertanok alkalmazását.
  • A korai beavatkozás kulcsfontosságú, a NEET-állapot idővel csak egyre rosszabbá válik.
  • Kiemelt figyelemmel kell lenni a városi központoktól távol eső vidéki területeken élő fiatalok aktiválására, tanácsadással és a folyamatokba történő bevonásukkal lehetővé válik a vidéki települések életképességének megőrzése.
  • Holisztikus megközelítéssel kell vizsgálni a fiatalok helyzetét; a foglalkoztatottsági helyzet nem választható el élesen a lakhatás, az egészségi állapot stb. témakörétől.
  • Az ifjúsági csereprogramok, a kapacitásépítés, valamint az eredmények nyomon követése és disszeminációja különösen fontosnak bizonyulnak az ifjúsági munkában.
  • A NEET-helyzetben lévő fiatalokat nem megoldandó problémaként kell kezelni, hanem a fejlődés lehetőségét rejtő képességeikre és értékeikre kell koncentrálni.

 

A tanulmány elérhetősége:

https://www.salto-youth.net/rc/inclusion/inclusionpublications/ontrack/