Minőségi ifjúsági munka – Az ifjúsági munka minőségi fejlesztésének közös keretrendszere (Kivonat)

A „Minőségi ifjúsági munka” című jelentést (a továbbiakban: Jelentés) az ifjúsági munkára vonatkozó tagállami minőségbiztosítási rendszerek, valamint a közös mutatók és keretek szerepének fejlesztésére megalakított szakértői munkacsoport dolgozta ki az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerve, az Ifjúsági Munkacsoport számára annak érdekében, hogy olyan mutatók, illetve keretrendszerek kerüljenek kialakításra, amelyek megfelelően tükrözik az ifjúsági munka színvonalát. A dokumentum ajánlásokkal és következtetésekkel segíti az ifjúsági munka minőségi javítását és az ifjúságpolitika fejlesztését.

A Jelentés először tisztázza az ifjúsági munka céljait, jellemzőit, különböző formáit és kereteit. Az ifjúsági területet szerteágazó jellege és gazdag eszköztára következtében nem egyszerű meghatározni, ezért elsődlegesen az átfogó célokból és az azok elérését szolgáló alapelvekből kell kiindulni, mintsem a konkrét tevékenységekből, vagy abból, hogy azokat az ifjúsági munka mely területén alkalmazzák. Az ifjúsági munka erőssége és egyben kihívást is jelentő aspektusa az önkéntes alapon történő részvétel, amelynek motivációja és célja is a személyes, valamint a társadalmi fejlődés előmozdítása. Az ifjúságsegítés lényegét tehát az azt meghatározó alapvető elvek jelentik, ezért ezekből az alapelvekből kell kiindulni az ifjúsági munka minőségi vizsgálatakor is.

A minőségfejlesztés koncepciójának bemutatása abból indul ki, hogy a minőség nemcsak a célokhoz és az elért eredményekhez kapcsolódik szorosan, hanem az előfeltételekhez és a munkafolyamatokhoz, munkamódszerekhez egyaránt. Ezzel együtt a Jelentés megállapítja azt is, hogy a minőségfejlesztés holisztikus megközelítést igényel, figyelembe kell venni egyidejűleg a mennyiségi és minőségi szempontokat is, folyamatosan és rendszeresen kell végrehajtani, és az ifjúságsegítői munka teljes kontextusára kell irányulnia, tehát a szakpolitika alkotástól egészen a gyakorlati megvalósulásig. Erre tekintettel a folyamatban érintett valamennyi szereplőnek részt kell vennie a minőségmenedzsment folyamatában, méghozzá egyenrangú partnerekként.

A Jelentés 4. fejezete a releváns indikátorokat veszi górcső alá, valamint azt, hogy ezek a mutatók hogyan szolgálhatnak megfelelően a minőségfejlesztés alapját jelentő folyamatok megismerésére és irányítására.

Ezt követően megismerhetjük, hogy az indikátorkészlet, a minőségi szabályozók és a minőségirányítási rendszer kialakítása miként valósítható meg a gyakorlatban és ezekre számos konkrét példa is található a tanulmány mellékletei között.

A Jelentés utolsó fejezete általános következtetéseket fogalmaz meg az ifjúsági munka területén működő valamennyi szereplő számára. Fontos kihangsúlyozni, hogy az ifjúsági munka sokszínűsége következtében nem létezik univerzális, minden helyzetre adaptálható módszertan, és a tanulmány inkább az alapelvek hátterét, illetve a minőségfejlesztés folyamatát illetően törekszik az alapvető keretek meghatározására. A kölcsönös tanulás és a jó gyakorlatok megismerése érdekében a következtetéseket követően különféle ajánlások kerültek megfogalmazásra.

 

A Jelentés főbb következtetései:

  • Nagy hangsúlyt kell fektetni az alapelvek kialakítására, ez jelenti a sikeres ifjúsági munka alapjait.
  • Az ifjúsági munka szerteágazó tevékenységeire tekintettel az adott területet meghatározó specifikus indikátorokat kell kialakítani a kiindulási feltételek és az indikátorokat létrehozó folyamat figyelembe vétele mellett.
  • Az indikátorok, a minőségi szabályozók és a minőségirányítási rendszer kialakítása kritikus tényezőknek számítanak az ifjúsági munka fejlesztése szempontjából és jelentősen képesek növelni az ifjúsági terület tevékenységeinek hitelességét és elismertségét.
  • Ennek gördülékeny működéséhez szükséges valamennyi érintett elkötelezett részvétele és együttműködési hajlandósága a tervezési folyamatban.
  • Első lépésként meg kell határozni az alapelvekhez, valamint az ifjúsági munka adott területéhez igazodó indikátorkészletet.
  • Alapvető kérdésként merül fel, hogy milyen előfeltételek, folyamatok és eredmények jelenhetnek meg minőségi elvárásként.
  • Következő lépésben kijelöljük azokat a minőségi szabályozókat, amelyek lehetővé teszik az indikátorok teljesülésére vonatkozó adatgyűjtést.
  • Nagy hangsúlyt kell fektetni a folyamatos minőségfejlesztésre.

 

A tanulmányban megfogalmazott ajánlások:

  • Fontos az indikátorok, a minőségi szabályozók és a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése;
  • az ifjúsági munka minőségfejlesztése területén történő együttműködések támogatása;
  • módszertani online könyvtár kialakítása;
  • minőségügyi rendszerek alkalmazása az ifjúságsegítők oktatása és képzése során;
  • a Jelentés kézikönyvként történő népszerűsítése, az érintettek számára történő bemutatása.

 

A tanulmány végső következtetése, hogy az indikátorok, a minőségi szabályozók és a minőségirányítási rendszer fejlesztése nagy erőfeszítéseket igényel, azonban nem költségként, hanem egyfajta befektetésként kell tekinteni ezek kialakítására.

 

A tanulmány elérhetősége:

https://ec.europa.eu/assets/eac/youth/library/reports/quality-youth-work_en.pdf