Saját kezükbe veszik a jövőjüket - Ifjúsági munka és vállakozói tanulás (kivonat)

 A 2017-ben készült jelentés elsősorban azt vizsgálja, hogy az ifjúsági munka miként tud hozzájárulni a társadalmi jólét növeléséhez a vállakozói tanuláson, a felelősségvállalás és a kezdeményezőkészség erősítésén keresztül. Egyúttal összefoglalja a főbb megállapításait egy, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmánynak, amely azt vizsgálta, hogy az ifjúsági munka és a non-formális tanulás hogyan tudja kiegészíteni más szektorok olyan kezdeményezéseit, mint a formális oktatás, képzés, vállalkozások és foglalkoztatás. Az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányt egy konzorcium készítette el, amelynek tagjai a Dán Technológiai Intézet (Dánia), az Ifjúsági Alapítvány (Egyesült Királyság), a Portugál Vállalkozói Oktatási Platform (Portugália), valamint a 3s Üzleti Tanácsadói Kft. (Ausztria) voltak.

A vállalkozások, a vállalkozói készség támogatása megoldást jelenthet a fiatalok 2008 óta fennálló magas munkanélküliségi rátájának, valamint a NEET-fiatalok magas arányának enyhítésére. Ha a fiatalok kézbe tudnák venni életüket és karrierjüket, nagyobb eséllyel tudnának aktív állampolgárként eredményesen részt venni a társadalomban.

Az Európai Unió és a tagállami kormányok számos erőfeszítést tettek a vállalkozói készség fiatalok körében történő népszerűsítésére. A kezdeményezések ezzel együtt az Európa 2020 célok előmozdítását is szolgálták. Ezek a lépések főként a formális oktatás kapacitásainak erősítésére fókuszáltak. Egyre többen ismerik fel azt, hogy a vállakozói attitűdök és értékek gyakran a formális oktatáson kívül, az ifjúsági munkán keresztül sajátíthatóak el, ráadásul a formális oktatásban részt nem vevő fiatalok kiesnek ezekből a programokból. Ezek következtében a fókusz egyre inkább áthelyeződött a vállalkozói tanulás non-formális, valamint informális formáira.

A hátrányos helyzetű és a NEET-fiatalok innovációs képességeinek előmozdítása már egy szemléletbeli változást jelent, amikor már nem egy olyan passzív csoportként tekintenek rájuk, akiknek külső segítségre van szükségük, hanem olyan potenciállal rendelkező csoportként, akik maguk tudják alakítani saját sorsukat. Ebben az értelemben az ifjúsági munka jól tudja kombinálni az innovációt és a vállalkozói tanulást támogató hagyományos megközelítéseket a fiatalok hátrányos helyzetű csoportjait érintő, társadalmi aktiválást és befogadást célzó munkával.

A tanulmány szerkezete annak céljait követve épül fel. Az első fejezet a bevezetést tartalmazza. A második fejezetben a vállalkozási ismeretek oktatásának és tanulásának helyzete, illetve a jelenleg működő keretfeltételek kerülnek bemutatásra. A harmadik fejezet az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munkások mostani helyzetét ismerteti a vállalkozói tanulás előmozdítását illetően, valamint azt, hogy ehhez az ifjúságsegítőknek milyen készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkezniük. A negyedik fejezet bemutatja és elemzi azokat az eszközöket, amelyek erősíteni tudják a fiatalok vállalkozói kompetenciáit. A mai Európa társadalmi kihívásaira választ adó vállalakozói tanulás szerepét veszi górcső alá az ötödik fejezet. A hatodik fejezet azt vizsgálja meg, hogy miként lehet értékelni és érvényesíteni a vállalkozói szellemet előmozdító tudást és készségeket az ifjúsági munkán keresztül. A hetedik fejezet az uniós programok és az ágazatközi együttműködések szerepét elemzi a fiatalok vállakozóvá válásának előmozdítása szempontjából. A nyolcadik, illetve a kilencedik fejezetek következtetéseket és ajánlásokat fogalmaznak meg a további lépéseket illetően.

A tanulmányban megfogalmazott főbb következtetések

A 2008-as gazdasgi válság óta mind az EU, mind a tagállami döntéshozók nagy hangsúlyt fektettek a vállalkozóvá válás elősegítésére, különösen a fiatalok körében. A politikai diskurzusok és a kezdeményezések főként a formális oktatás területét érintették. Az iskolák, egyetemek és szakképzési centrumok közötti együttműködések, ösztöndíjak vagy a munka alapú tanulás formájában, már jól ismertek. Azonban az együttműködés kiterjesztése más érintettek irányába, pl. az ifjúsági munka területére nem kapott eddig elegendő figyelmet. Ez azért is figyelemre méltó, mert a kutatások szerint az ifjúsági munka területén zajló non-formális és informális tanulási folyamatok jelentősen hozzájárulnak a fiatalok személyes kompetenciáinak fejlődéséhez, ugyanakkor maguk az ifjúsági munkások és a kutatást végző személyek sem igazán „vállalkozói kompetenciaként” tekintenek ezekre a kompetenciákra.

Mindezek ellenére jelen tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy az ifjúsági munka önmagában vagy akár más érdekeltekkel együttműködve milyen szerepet játszik – vagy tud potenciálisan játszani – a fiatalok vállalkozói tanulásának erősítésében. A tanulmány írása során eltérő megközelítést alkalmaztak, és az alábbiakat vizsgálták:

  • A politikai döntéshozók hogyan tudják támogatni a fiatalok vállalkozási tanulási lehetőségeinek fejlesztését;
  • Az ifjúsági munkával foglalkozó szervezetek vállalkozói tanulásba történő bevonásának jelenlegi helyzete;
  • Az ifjúsági munkások milyen tudással, készségekkel és hozzáállással rendelkeznek a vállalkozói tanulással szemben;
  • A vállalkozói készségek érvényesítésének és elismerésének lehetőségei;
  • A vállalkozói tanulás és a társadalmi kihívások leküzdésének lehetséges szinergiái;
  • A jelenleg futó, a vállalkozói tanulást ifjúsági munkán keresztül támogató EU-s programok szerepe.

1. A politika nem fektet elég hangsúlyt az ifjúsági munka vállalkozói tanulást segítő szegmenseire.

Mindegyik uniós tagállamnak van legalább egy, vállalkozásokra vonatkozó stratégiája, noha a vállalkozói tanulás a vállalkozási ismeretek oktatásán keresztül jelenik meg főként ezekben a nemzeti stratégiákban. Ezen ismeretek oktatása csak néhány tagállamban ágyazódott be az oktatási rendszer valamennyi szintjére, és még ettől is kevesebb számú tagállami stratégia ismeri el azt, hogy a vállalkozói tanulás non-formális és informális keretek között, pl. az ifjúsági munka keretében is meg tud valósulni.

A nemzeti ifjúsági stratégiák sok esetben szólnak a vállalkozói tanulás ifjúsági munka keretében történő támogatásáról, ez azonban többnyire csak egyfajta szándéknyilatkozatnak tekinthető. Bár a vállalkozói tanulás az ifjúsági kezdeményezések egyik nagyon fontos aspektusa, de az ifjúsági szervezetek gyakran más tevékenységek „melléktermékeként” vagy „következményeként” tekintenek rá.  

Fontos a megfelelő terminológia használata. Az uniós tagállamok csaknem felében fogadták el hivatalosan a vállalkozói kompetenciák tágabb értelmezését azonosan vagy hasonlóan a Kulcskompetenciák Európai Referenciakeretében is használt definícióhoz. Ennek ellenére még mindig a vállalkozás szűkebb, üzletorientált értelmezése van jelen a közbeszédben, illetve a nemzeti szintű ifjúságpolitika fejlesztésében nem közvetlenül részt vevő érdekeltek tevékenységében. A vállalkozás definíciójának szűk értelmezése három következménnyel járhat: a vállalkozói tanulás a vállalkozói ismeretek oktatására korlátozódik, ahol az üzleti készségek és a személyes kockázatvállalás kapnak nagyobb hangsúlyt; a politikai döntéshozók és az oktatási szolgáltatást nyújtók nem úgy tekintenek az ifjúsági munkára, amely érintett lenne a válallkozói kompetenciák fejlesztésében; és végül az ifjúsági szervezetek is szkeptikussá válnak és kevésbé hajlandóak ilyen irányú együttműködések kialakítására.

2. Az ifjúságsegítők nem ismerik fel a vállalkozói tanuláshoz történő saját hozzájárulásuk jelentőségét.

Az ifjúsági szektorban számos szervezeti formával találkozhatunk, és maguk az ifjúsági munkások is eléggé eltérőek egymástól. Először is az ifjúságsegítők gyakran nem is alkalmazotti státuszban állnak, hanem önkéntes jogviszonyban.  Az ifjúsági szakemberek végzettsége is meglehetősen heterogén, mind a végzettség szintje, mind a már hallgatott tárgyak tekintetében. Ezért nem is célszerű egyfajta általános kompetenciaszint elvárása a vállalkozói ismeretek oktatásához. A tanulmány szerint fontos a vállalkozás fogalmának és a vállalkozói ismeretek oktatásának szélesebb körű értelmezése, amelyet az egymástól tanulásra épülő tevékenységekkel, valamint hálózatépítéssel lehet segíteni.

3. Az ifjúsági munkában alkalmazott tanulási módszerek jól illeszkednek a vállakozói kompetenciák erősítéséhez – és azok a legsikeresebb kezdeményezések, amelyek ezt a megközelítést alkalmazzák.

A tanulmány megállapításai alátámasztják azt, hogy az ifjúsági munka és az egyéb érintettek közötti együttműködés lényeges és elengedhetetlen eleme a vállalkozói tanulás erősítésének. 

4. A társadalmi kihívások leküzdését célzó ifjúsági munka jól kombinálható a vállalkozói tanulással.

A legtöbb kezdeményezés erős helyi dimenzióval bír maga a kezdeményezés, az abban részt vevő partnerek, az elvárt eredmények, valamint a szervezeti modell tekintetében. Ugyanakkor ezek a jó gyakorlatok jól méretezhetőek és emellett átruházhatóak, ami gyakran eredményezi azt, hogy a kezdeményezések egy részét áthelyezik a tagállam területének egy másik részére vagy esetleg külföldre. 

5. Az ifjúsági munka során szerzett vállalkozói kompetenciákat ritkán validálják és ismerik el az elismerést szolgáló eszközök megléte ellenére.

A tanulmány elkészítésének idején csak két tagállam, Finnország és Ausztria rendelkezik átfogó keretrendszerrel a vállalkozói készségek értékelésére. Mostanság a Youthpass minősül a legalkalmasabb eszköznek a vállalkozói tanulás kimeneteinek értékelésére. Az ifjúságsegítők jelenlegi legfőbb aggodalma ezzel kapcsolatban az, hogy a tanulási eredményeken alapuló megközelítés alkalmazása esetén az ifjúsági munkát többé nem lehetne megkülönböztetni a formális oktatási rendszertől.  

6. Az uniós programok támogatják ugyan a vállalkozói tanulást, azonban nem elérhetőek a legtöbb érintett fél számára.

A legfontosabb uniós program egyértelműen az Erasmus+. A nevével ellentétben (Erasmus Fiatal Vállalkozóknak program) azonban nem a fiatalokra fókuszál, hanem az újonnan alapított kkv-kra, függetlenül a vállalkozó életkorától. A program megvalósítása nagymértékben különbözik az egyes tagállamok tekintetében. Ahhoz, hogy a program nagyobb szerepet tudjon betölteni a vállalkozói tanulás fejlesztésében, kifejezetten az ifjúsági munkára és a vállalkozásokra kellene fókuszálnia az adminisztratív terhek egyidejű csökkentése mellett. 

Ajánlások politikai döntéshozók és programvezetők részére

Uniós szintű ajánlások:

  • A vállalkozás és a vállalkozói kompetenciák szélesebb körű megközelítését kell láthatóbbá tenni és támogatni, nem csak a politikai döntéshozók, hanem az ifjúsági munkások és maguk a fiatalok körében is. Első lépésként jobban kellene népszerűsíteni az EntreComp-ot (Entrepreneurship Competence Framework, magyarul: Vállalkozói kompetenciák uniós referenciakerete).
  • Célzottan promotálni kell az Erasmus+-t az ifjúsági szervezetek körében.
  • A kisebb méretű ifjúsági szervezetek esetében enyhíteni kellene az Erasmus+ jelentkezési és monitoring követelményein.
  • Az Erasmus+ programok támogatási feltételének jobban kellene fókuszálnia a fenntarthatóságra, pl. egy elkülönített költségvetést kellene létrehozni a projekt eredményeinek szervezetbe történő megfelelő integrálása érdekében.
  • Az Európai Uniónak gondoskodnia kellene a vállalkozói tanulásra vonatkozó jó gyakorlatok és megközelítések biztosításáról, pl. egymástól tanulásra épülő célzott tevékenységekkel, valamint azok terjesztéséről a vállalkozói tanulás és az ifjúsági munka között.

Általános jellegű ajánlások:

  • A vállalkozói tanulásra, illetve a vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó stratégiáknak ágataközinek kell lenniük, és a formális oktatási rendszer valamennyi szintjét, illetve az ifjúsági munkát is magába kell foglalnia.
  • Az ifjúsági szervezeteknek jobban hozzáférhetővé kell tenniük a vállakozói tanulási lehetőségeket az eltérő háttérrel és képességekkel rendelkező fiatalok számára, beleértve a marginalizált és hátrányos helyzetű fiatalokat is.
  • Az ifjúsági munkán keresztül megvalósuló vállalkozói tanulást úgy kell megvalósítani, hogy az illeszkedjen az adott tagállam környezetéhez és szükségleteihez, azaz helyben kell meghatározni az ott érvényes társadalmi kihívásokat.
  • Nemzeti, helyi és regionális programokon belül nagyobb teret kell engedni a kísérletezésnek, és enyhíteni kell a bürokratikus elvárásokat (pl. az aktív munkaerőpiaci politikák célcsoportjainak lehatárolása) az innovatív megoldások támogatása érdekében, különösen a társadalmi vállalkozások területén.
  • A vállalkozói tanulást támogató jövőbeli kezdeményezések tervezésekor a politikai döntéshozóknak jobban ki kellene aknázniuk a fiatalok által használt médiumokat és egyéb kommunikációs csatornákat. A mobiltechnológiákat és a közösségi médiát nem csak a fejlesztések eredményeinek disszeminációjához kapcsolódóan, hanem a fejlesztések valamennyi szakaszában (pályázat benyújtása, támogatás, nyomonkövetés, értékelés, stb.) javasolt lenne használni.
  • A politikai felelősöknek figyelembe kellene venniük, hogy az ifjúsági munkához kapcsolódó tevékenységek nem mindig járnak vagy járhatnak mérhető tanulási kimenetekkel.

Ajánlások oktatási és képzési szolgáltatók részére

  • Az oktatási szolgáltatóknak törekedniük kell még több partnerség és konkrét együttműködések kialakítására ifjúsági szervezetekkel és egyéb ifjúsági kezdeményezésekkel, mert az ifjúsági munka során jelen lévő non-formális oktatás jól kiegészíti az oktatási rendszer által biztosított formális oktatási lehetőségeket.
  • Az oktatási és képzési szolgáltatóknak tájékozódniuk kellene a vállalkozási ismeretek oktatásához kapcsolódó, már rendelkezésre álló tanulási anyagokról és jó gyakorlatokról.

Ajánlások ifjúsági szervezeteknek

  • Az európai uniós szinten tevékenykedő ifjúsági szervezeteknek olyan tevékenységeket kellene kezdeményezniük, amelyekkel jobban fel tudják hívni tagszervezeteik figyelmét az ifjúsági munka keretében zajló vállalkozói tanulás fontosságára, pl. egy transznacionális ifjúsági rendezvény fő témájává lehetne tenni a vállalkozói tanulást.
  • Az ifjúsági szervezeteknek szélesebb körű partnerségre kell törekedniük az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, és vállalkozásokkal országos, regionális és helyi szinten egyaránt. Ezekkel az együttműködésekkel további források válnak bevonhatóvá a vállalkozói tanulást támogató ifjúsági tevékenységek finanszírozására.
  •  Az ifjúsági munkán keresztül megvalósuló vállalkozói tanulást sokkal explicitebb formában kell átadniuk az ifjúságsegítőknek a tanulási kimenetek maximalizálása érdekében, hogy majd a fiatalok, már a vállalkozói kompetenciákkal felvértezve, saját kezükbe tudják venni jövőjüket.

A tanulmány elérhetősége:

Tine Andersen, Karsten Frøhlich Hougaard, Sigrid Nindl, Amanda Hill-Dixon: Saját kezükbe veszik a jövőjüket - Ifjúsági munka és vállakozói tanulás (kivonat)

https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/6fbed174-6b63-11e7-b2f2-01aa75ed71a1