kezdőlap / Kristóf Tamás-Tóthné Szita Klára: Fiatalok a távlati jövőről a COVID-19 árnyékában
Kristóf Tamás-Tóthné Szita Klára: Fiatalok a távlati jövőről a COVID-19 árnyékában
2021. november 25. csütörtök

A Covid–19-világjárvány felerősítette a fiatalok jövő iránti érdeklődését, amit megragadva a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága 2020-ban újra felmérte a hazai fiatalok jövővel kapcsolatos gondolatait, várakozásait, reményeit és félelmeit.

A fiatalok jövővel kapcsolatos várakozásai a változásokat illetően nagyobbrészt kedvezőnek mondhatók. Személyes életükben a család lesz a legfontosabb, a válaszadók meghatározó többsége Magyarországon képzeli el az életét.

Megállapítható, hogy a fiatalok meglepően pontos és reális előrejelzéseket tudtak adni globális tendenciákra, ami a világpolitikai erőtérrel, a világgazdasági súlyponteltolódással, a globális népesség alakulásával, a legnépesebb városokkal, a környezeti állapot jövőjével, a technológiai fejlődéssel, valamint a világra leselkedő veszélyekkel kapcsolatos várakozásaikban egyaránt megmutatkozott. A válaszok alapján reálisan gondolkodnak Magyarország gazdasági és demográfiai helyzetéről.

Várakozásunkkal ellentétben a Covid–19 nem okozott jövősokkot a fiatalokban. A világról kialakult képüket szinte egyáltalán nem befolyásolta a pandémiás helyzet, ami különösen meglepő a kommunikáció, az oktatás, az ügyintézés és a vásárlási szokások tekintetében, hiszen már eddig is erőteljes elmozdulás történt a virtuális világ irányába.

A Covid–19-világjárvány felerősítette a fiatalok jövő iránti érdeklődését, amit megragadva a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága (MTA SJTB) 2020-ban újra felmérte a hazai fiatalok jövővel kapcsolatos gondolatait, várakozásait, reményeit és félelmeit. A felmérés eredményeit a legutóbbi, 2018-as tapasztalatok, valamint a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások kontextusában is értékeltük.

A jövőorientáltság-vizsgálathoz korcsoportonként differenciált módszert alkalmaztunk. A tizennégy éves fiataloknál egységesen kialakított témakörökre épített brainstormingot, a 17–18 éves fiataloknál papíralapú kérdőíves felmérést, míg az ennél idősebb korcsoportokban online kérdőív kitöltését kértük 2018-ban és 2020-ban is. Összességében 1304 fő vett részt a kutatásban, és adott értékelhető válaszokat a felmérésben szereplő kérdésekre.

A papíralapú kérdőívet 324 17–18 éves fiatal töltötte ki, a tizennégy éves fiatalok részére szervezett brainstormingon huszonöten vettek részt, az online kérdőívet pedig 955 tizennyolc év feletti fiatal töltötte ki. A válaszadók 58%-a lány, 42%-a fiú volt.

 Az empirikus felmérés keretében a világ és Magyarország jövője mellett a környezeti állapot, az energetika, az oktatás, a tudomány és a technológia, az egészség, a család és a személyiség, a munka világának és a közlekedés jövőjének alakulására, valamint a személyes élettel kapcsolatos várakozásaikra is rákérdeztünk. Az ismételt lekérdezésnél kíváncsiak voltunk arra, hogy a jövőről alkotott elképzelésüket befolyásolja-e a világjárvány, várakozásaik vagy félelmeik között a Covid–19 milyen mértékben tükröződik.

Írásunk a 2018. évi vizsgálat eredményeire (Tóthné Szita et al., 2019) építve tömören áttekinti a jövőorientáltság fogalmi kereteit, a korábbi és a jelenlegi empirikus vizsgálat módszertanát, áttekint néhány jövőre vonatkozó tanulmányt, amely a Covid–19 hatására született, majd az egyes vizsgált témakörök mentén részletesen értékeli a kutatás eredményeit, összehasonlítva a két év különbséggel adott válaszokat.

A jövőorientáltság korábbi hazai empirikus vizsgálata

A jövőorientáltság az emberi gondolkodásnak az a megnyilvánulási módja, amelyben a gondolkodást a jövővel kapcsolatos előfeltevések, elképzelések és várakozások hatják át (Hideg–Nováky, 1998). A jövőorientáltság-vizsgálatok célja a jövőorientált attitűd összetevőinek feltárása a jövő iránti érdeklődés, a jövőről való gondolkodás, a jövőért végzett tevékenységek, valamint a jövőre vonatkozó várakozások dimenzióiban (Hideg–Kappéter– Nováky, 1994).

Az 1990-es évek elején végzett felmérések eredményei arra mutattak rá, hogy a magyar fiatalok jövőről való gondolkodása általában kialakulatlan, fejletlen, és bizonytalan attitűd jellemzi. Magyarországon is tetten érhető jelenség volt a jövősokk, a fatalizmus, illetve az egészséges, de pesszimista viszony a jövőhöz (Hideg–Nováky, 1998). A válaszadók általában reményüket fejezték ki a jövő befolyásolására vonatkozóan. Tipikus felfogás volt, hogy az emberek nemigen foglalkoznak a jövővel, noha úgy vélik, hogy sorsuk alakulása tőlük függ (Hideg–Nováky, 2002).

A 2006-os felmérés eredményei alapján szinte valamennyi olyan mutató javult, amely a jövőre gondolás mikéntjére vonatkozott (Hideg–Nováky, 2008). Többségbe kerültek azok, akik úgy gondolták, hogy sorsukat képesek befolyásolni. Látványosan csökkent a jövőtől félők aránya, az egyéni boldogsághoz fűződő várakozások határozottan javultak, növekedett a megtakarítók száma, erősödött az egészséggel való törődés. Az ország jövőjével kapcsolatban a megkérdezettek hasonló mértékben vártak javulást és romlást.

Különböző korosztályú fiatalok jövőorientáltságát vizsgálta kérdőíves felméréssel Dörnyei–Nagy (2010a, 2010b) és Gál et al. (2010). Megállapítást nyert, hogy a jobb anyagi helyzetben lévők könnyebben alkalmazkodnak, ambiciózusabbak, és nyitottabbak a jövőre. A  fiatalok világképe nem mutatott szignifikáns területi és nemi különbséget, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a média igen nagy befolyást gyakorol a jövőképükre. Kiderült, hogy a cselekedetek sokszor nincsenek összhangban a célokkal. Első ízben fogalmazták meg a fiatalok, hogy nem szeretnék, ha Magyarország bevándorlási célpont lenne (kivéve akik külföldre szándékoznak költözni), miközben tisztában voltak a népességcsökkenés mértékével és az idősek jövőbeni ellátási problémáival. A fiatalok a mostani világnál sokkal idillibb jövőt látnak maguk előtt, ugyanakkor nem tudják, miként jutnak el oda, és sokan inkább menekülnek a problémák elől.

A hazai Z generáció jövőről alkotott elképzeléseit, véleményét és jövővárakozásait vizsgálta empirikusan Bernschütz et al. (2016), a jövőtervezés, a személyes tér, valamint a társadalom és a környezet témakörei mentén. A megkérdezett fiatalok úgy vélték, szeretni fogják a munkájukat, ugyanakkor nem hajlandók hétvégén dolgozni. Elfogadják, hogy a jövőben csökkenni fog hazánk népessége, és személyes életükben nem jelentkezik kiemelkedően kívánt tényezőként a gyerekvállalás. Az egészségi állapot javulását várták, nagyok voltak a várakozások a technológiai fejlődéssel és az e-kereskedelemmel kapcsolatban. A hagyományos iskolarendszer térvesztését vizionálták, az egyenlőtlenségek növekedését várták, baráti kapcsolataik ápolását pedig fontosnak tartották. Ugyanakkor nem gondoltak arra, hogy a hazai társadalom és gazdaság helyzetén ők lennének hivatottak javítani, jóllehet tisztában voltak hazánk társadalmi, gazdasági és környezeti problémáival.

A 2018. évi jövőorientáltság-felmérést a különböző fiatal korosztályok megszólításánál véleményünk szerint leginkább optimális módszerek szerint differenciáltuk. A jövőorientáltság méréséhez egységesen kialakított témaköröket a tizennégy éves fiataloknál brainstorming, a 17–18 éves fiataloknál papíralapú kérdőíves felmérés, míg az ennél idősebb fiatalok esetében a közösségi média felhasználásával, online kérdőív alkalmazásával mértük fel (Tóthné Szita et el., 2019). A tizennégy éves diákokkal lefolytatott brainstorming megfelelő strukturálása érdekében a felmérés témaköreihez orientáló diákat vetítettünk ki, amelyeken a konkrét témák 1968-as és 2018-as állapota szerepelt, és mindig az volt a kérdés, hogy a fiatalok mit várnak 2068-ra, illetve esetenként rövidebb időszakra előretekintve. Mint már említettük, a papíralapú kérdőíves felmérés a 17–18 éves fiatalok jövővel kapcsolatos várakozásait igyekezett feltárni. A kérdőív kérdései többségükben két időtávra, húsz és ötven évre vonatkoztak, ezáltal biztosítva a változás irányára való következtetés lehetőségét. A kérdőív kérdései tíz fő területre terjedtek ki. A tizennyolc évesnél idősebb fiatalok esetében alkalmazott online kérdőív a jövőre vonatkozó kérdések tekintetében megegyezett a papíralapú kérdőívvel. Az eredményeket a 2020-ban megismételt felméréssel összehasonlítva értékeljük a harmadik fejezetben.

A teljes kutatás ide kattintva elérhető, vagy a mellékleteink közül PDF formátumban letölthető.

 

Letöltések

TOVÁBBI TARTALMAK
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap.
Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.