kezdőlap / Valentina Cuzzocrea: A NEET kategória kiterjesztése a jövőben (kivonat)
Valentina Cuzzocrea: A NEET kategória kiterjesztése a jövőben (kivonat)
2021. január 8. péntek

A bevezető részből megtudhatjuk, hogy a NEET kategória (azaz a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) egyre népszerűbb hivatkozásként jelenik meg a médiában.

Olaszországban mintegy 2,2 millió fiatal tartozik ebbe a csoportba, ami a 15-29 éves korosztály 23,4%-át jelenti, és ezért már NEET generációként hivatkoznak rájuk. A NEET fiatalok egyre növekvő száma Európában, a kilátástalan helyzetük és bizonytalan jövőképük mind a helyzet súlyosságát jelzik. Több nemzetközi és civil szervezet már fontos indikátorként hivatkozik rájuk.

Az Európai Bizottság 2010-ben kezdeményezte a fogalom továbbfejlesztését, mert akkor már a 15-24 évesek mintegy 13%-a, azaz 7,5 millió fiatal volt besorolható ebbe a kategóriába. Eddig csak kevesen foglalkoztak a kifejezés által felvetett fogalmi problémákkal és következetlenségekkel, leszámítva néhány brit tanulmányt, amelyek kiinduló pontként szolgáltak a szerző jelen tanulmányához. Mivel a fogalom már nagyon beágyazódott a politikába, a kutatásba és a gyakorlatba, arra lehet számítani, hogy a jövőben folytatódni fognak a meghatározással kapcsolatos viták. A cikkben a szerző előbb felülvizsgálja a NEET kategóriáját, megvizsgálja annak eredetét és azt, hogy az milyen eszköze lehet a jövőbeli elemzéseknek. Ezt követően megismerhetjük a jóléti rendszerek vonatkozó ismérveit (különös tekintettel az olasz rezsimre), annak érdekében, hogy bemutassa a fogalom alapjául szolgáló heterogén jellemzőket. Végül megismerhetjük a fogalom azon gyenge pontjait, amelyeket szem előtt kell tartani, ha továbbra is használni szeretnénk ezt a fogalmat az európai szintű viták során.  

Az elmúlt évtizedekben megfigyelhettük azt, hogy nemcsak nehezebbé vált belépni a munkaerőpiacra, hanem egyre jellemzőbbé vált a belépést követő szakaszos foglalkoztatás is. A NEET fogalom egyre inkább átvette az ifjúsági munkanélküliség kifejezésének helyét, de nem szabad összekeverni a két fogalmat (Furlong).  Egy 2012-es Eurofound jelentés szerint a fogalom „elvben egyértelmű”. Ugyanakkor az egyes országok és nemzetközi szervezetek különböző módon definiálják a fogalmat és az egyes alcsoportokat. Az egyik eltérés a vizsgált csoport életkorához kapcsolódik. Az európai országok, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mind a 15-24 éves korosztályra hivatkoznak, azonban egyes országok (pl. Skócia, Japán stb.) esetében eltérő lehet az alsó vagy a felső korhatár. A NEET-lakosság meglehetősen heterogén ugyan, viszont a nemzetközi véleménykülönbségek folytán így nehézkessé válik az összehasonlítás. További eltérések tapasztalhatóak az alcsoportok vagy a fogalommal társított egyéb aspektusok tekintetében is. Míg egyes helyeken a munkaerőpiactól (és általában a társadalomtól) való távolmaradást jelenti, addig máshol a nélkülözést vagy az alacsony iskolai végzettséget, esetleg az alacsony jövedelmű családból való származást társítják hozzá.

A NEET fogalom eredetileg az Egyesült Királyságból származik, és azokat a 16-17 éves fiatalokat értették alatta, akik koruknál fogva nem voltak jogosultak a munkanélküli támogatásokra, de az ifjúsági képzési programokban sem tudtak részt venni. A fogalom eredetileg nem rendelkezett negatív jelentéstartalommal, csak arra utalt, hogy a fiatalok nem vettek részt „pozitív” tevékenységekben. A kezdeti definíciók elemzése alapján a szerző felhívja a figyelmet a NEET logikájának arra a gyakran figyelmen kívül hagyott jellemzőjére, hogy egyszerűen beskatulyázza a fiatalokat. 

A NEET kategória kritikáit elemezve arra jutunk, hogy a fogalom olyan sokféle aspektust tömörített magába, ami olyan helyzetet teremtett, amikor a politika célzott alkalmazásának hatékonysága érdekében már épphogy lebontani kell a definíciót.

Ezt követően a szerző azt vizsgálja meg, hogy egy adott országban működő szociális ellátórendszer jellemzői mennyire teszik irrelevánssá a NEET kategóriát. A fiatalok helyzete igen eltérő abból a szempontból, hogy egy adott ország állampolgáraként milyen állami támogatásban részesülnek foglalkoztatási helyzetükre tekintettel, az adott képzési rendszer mennyire gördülékenyen biztosítja a munkaerőpiacra való átmenetet vagy milyen kulturális jegyek alapján minősítik őket felnőttként. Olaszország példáján keresztül mutatja be a NEET kategória ottani helyzetét, amelynek kezelése érdekében a „rugalmas biztonság” megközelítését alkalmazták. A nyílt koordinációs módszer szellemében olyan intézkedéseket vezettek be, amelyekkel mind a gyermekek, fiatalok, mind a felnőttek részvételét ágazatokon átnyúló megközelítéssel próbálták ösztönözni. Noha elismerik, hogy a fiatalok védelemre szorulnak, nem egységesen kezelik a problémáikat. Az egyes régiók saját, egyedi ifjúságpolitikát folytatnak, ami gyakran azt eredményezi, hogy az egyes intézkedések összeegyeztethetetlenek egymással.

A NEET fogalom nem tud megfelelő képet adni az olasz fiatalokról több okból is kifolyólag. A szociális szolgáltatásokra való jogosultság tekintetében elmondható, hogy egyrészt alacsony mértékű, másrészt egyenlőtlen a szociális jólétről való gondoskodás. Míg a nyugdíjba vonulás és a munkanélküliség szempontjai foglalkozási csoportok szerint differenciáltak, addig az oktatási, illetve az egészségügyi rendszer univerzális szabályok alapján működnek. A munkaerőpiacon betöltött pozíció (tipikus vagy atipikus munkaviszony) alapján a szereplők eltérő jogosultságokat élveznek. Hiányoznak az életpálya-struktúrák, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a strukturált életpálya-vezetési készségek fejlesztésére. Az oktatási rendszerben az előrehaladás nincs szigorú határidőkhöz kötve, ami azt eredményezi, hogy kényszerítő erő híján a fiatalok sok időt töltenek el a felsőoktatásban. A generációk közötti kapcsolatok szorosak, sok esetben a család kényszerül anyagi támogatást nyújtani az állam helyett. Általában a képzések, de különösen a szakképzési rendszer nagyon alacsony társadalmi megbecsülést élveznek. 

A NEET fogalom egy holisztikus megközelítést kívánt biztosítani a fiatalok problémáinak megoldására a korábbi, kizárólag a foglalkoztatást szem előtt tartó módszerrel szemben. A szerző végül azt a következtetést vonja le, hogy vizsgálni kell az életkorhoz kapcsolódó tapasztalatokat befolyásoló társadalmi feltételeket is, mégpedig a fiatalok életére kihatással bíró gazdasági, politikai és társadalmi környezeti rendszer szisztematikus elemzése alapján. El kell ismernünk, hogy a NEET fogalom erősen függ az egyes országok sajátos helyzetétől, és ennek következtében kevésbé használható az összehasonlító kutatások során.

 

A tanulmány elérhetősége:

https://pjp-eu.coe.int/documents/42128013/47261962/Cuzzocrea.pdf/eca88b43-501e-445c-9bbc-30e87cbba672

TOVÁBBI TARTALMAK
Ez is érdekelhet
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap.
Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.