kezdőlap / Tanulmányok és módszertani anyagok

A Covid–19-világjárvány felerősítette a fiatalok jövő iránti érdeklődését, amit megragadva a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága 2020-ban újra felmérte a hazai fiatalok jövővel kapcsolatos gondolatait, várakozásait, reményeit és félelmeit.

A 2018-as kutatás 221 fővel készült, online térben. A válaszokat a tartalomelemzés kvalitatív módszerével vizsgálták meg. A felmérés mellett fókuszcsoportos interjúkra is sor került.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, valamint az Európai Bizottság és az Európa Tanács közötti partnerség megbízásából és közös finanszírozásában készítette el a Finn Ifjúságkutatói Hálózat és a Finn Ifjúságkutatói Társaság ezt a tanulmányt, amely a témában készülő, a Kongresszus által jelenleg is kidolgozás alatt álló jelentésnek is részét fogja képezni.

A 18 éves kor alatti fiatalok nem rendelkeznek szavazati joggal Európában, az ő érdekeiket szüleik vagy törvényes képviselőik képviselik. A fiatalok azonban olyan sajátos érdekekkel bírnak, amelyeket nem feltétlenül osztanak meg az őket képviselő személyekkel. A források igazságos felosztása, az államadósság, a nyugdíjak, a klímavédelem, az Internet és a részvétel kérdései mind olyan témakörök, amelyek érdekellentéteket jelentenek az egyes generációk között

Milyen szerepet tölt be a mobilitás a fiatalok jövőképében?

 

A fiatalok és a politika kapcsolata nagy változásokon ment át a nyugat-európai demokráciákban az elmúlt évtizedekben. A fiatalok egyre kevésbé foglalkoznak a hagyományos politikai intézményekkel, amire sokan a polgárság válságaként tekintenek. A nagy politikai narratívák mára már megkoptak, a fiatalok körében a kísérletező kedv győzedelmeskedett az azonosulás és a valamihez való kapcsolódás felett. 

Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt a felsőoktatás expanziója, valamint ezzel összefüggésben a hallgatói támogatási rendszerek fejlődése, amelyet egyrészt az esélyegyenlőség biztosításának kiterjesztése, másrészt a versenyképes, tudásalapú gazdaság megteremtésének szükségessége indokolt.

A bevezető részből megtudhatjuk, hogy a NEET kategória (azaz a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) egyre népszerűbb hivatkozásként jelenik meg a médiában.

A közel 59 ezer lakosú Békéscsabán aktív ifjúsági közélet folyik évtizedek óta. Az ifjúsági munka támogatója az önkormányzat: a területért felelős alpolgámester, ifjúsági referens, ifjúsági koncepció és cselekvési terv, ifjúsági alap, Békéscsabai Ifjúsági Kerekasztal, polgármesteri fogadóóra - fontos elemei a gyermek- és ifjúsági párbeszédrendszernek.

«
1
2
3
4
»
Ez is érdekelhet
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap.
Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.