kezdőlap / Tanulmányok és módszertani anyagok

A 2018-as kutatás 221 fővel készült, online térben. A válaszokat a tartalomelemzés kvalitatív módszerével vizsgálták meg. A felmérés mellett fókuszcsoportos interjúkra is sor került.

A 18 éves kor alatti fiatalok nem rendelkeznek szavazati joggal Európában, az ő érdekeiket szüleik vagy törvényes képviselőik képviselik. A fiatalok azonban olyan sajátos érdekekkel bírnak, amelyeket nem feltétlenül osztanak meg az őket képviselő személyekkel. A források igazságos felosztása, az államadósság, a nyugdíjak, a klímavédelem, az Internet és a részvétel kérdései mind olyan témakörök, amelyek érdekellentéteket jelentenek az egyes generációk között

Milyen szerepet tölt be a mobilitás a fiatalok jövőképében?

 

A fiatalok és a politika kapcsolata nagy változásokon ment át a nyugat-európai demokráciákban az elmúlt évtizedekben. A fiatalok egyre kevésbé foglalkoznak a hagyományos politikai intézményekkel, amire sokan a polgárság válságaként tekintenek. A nagy politikai narratívák mára már megkoptak, a fiatalok körében a kísérletező kedv győzedelmeskedett az azonosulás és a valamihez való kapcsolódás felett. 

Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt a felsőoktatás expanziója, valamint ezzel összefüggésben a hallgatói támogatási rendszerek fejlődése, amelyet egyrészt az esélyegyenlőség biztosításának kiterjesztése, másrészt a versenyképes, tudásalapú gazdaság megteremtésének szükségessége indokolt.

A bevezető részből megtudhatjuk, hogy a NEET kategória (azaz a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) egyre népszerűbb hivatkozásként jelenik meg a médiában.

A közel 59 ezer lakosú Békéscsabán aktív ifjúsági közélet folyik évtizedek óta. Az ifjúsági munka támogatója az önkormányzat: a területért felelős alpolgámester, ifjúsági referens, ifjúsági koncepció és cselekvési terv, ifjúsági alap, Békéscsabai Ifjúsági Kerekasztal, polgármesteri fogadóóra - fontos elemei a gyermek- és ifjúsági párbeszédrendszernek.

A globális felmérést és az annak összegzésére vonatkozó jelentést a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ifjúsági csoportja készítette el sok más nemzetközi szervezettel, csoporttal, vállalkozással és kormányzati szervvel (pl. ENSZ, Európai Unió, AIESEC, Európai Ifjúsági Fórum, Knowledge Sharing Network, stb.) együttműködésben.

A 2017-ben készült jelentés elsősorban azt vizsgálja, hogy az ifjúsági munka miként tud hozzájárulni a társadalmi jólét növeléséhez a vállakozói tanuláson, a felelősségvállalás és a kezdeményezőkészség erősítésén keresztül. Egyúttal összefoglalja a főbb megállapításait egy, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmánynak, amely azt vizsgálta, hogy az ifjúsági munka és a non-formális tanulás hogyan tudja kiegészíteni más szektorok olyan kezdeményezéseit, mint a formális oktatás, képzés, vállalkozások és foglalkoztatás. Az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányt egy konzorcium készítette el, amelynek tagjai a Dán Technológiai Intézet (Dánia), az Ifjúsági Alapítvány (Egyesült Királyság), a Portugál Vállalkozói Oktatási Platform (Portugália), valamint a 3s Üzleti Tanácsadói Kft. (Ausztria) voltak.

«
1
2
3
4
»
Ez is érdekelhet
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap.
Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.