2021. szeptember 17-én az Erzsébet Ifjúsági Alap és a Tempus Közalapítvány közös konferenciáján bemutatták a Magyar Fiatalok 2020 gyorsjelentés eredményeit az ifjúságszakma képviselőinek, és támogató programok ismertetésével új irányvonalakat is meghatároztak.
A rendezvényen szép számmal megjelent közönséget a két társrendező szervezet képviseletében dr. Varga-Bajusz Veronika, a Tempus Közalapítvány főigazgatója és Ament Balázs, az ERIFA programcsoport vezetője köszöntötte.
Ezt követően a Magyar Fiatalok 2020 gyorsjelentés vezetője, Dr. Székely Levente vette át a szót, aki röviden ismertette a tanulmány eredményeit. A korábbi évek vizsgálataihoz képest sok kérdésnél nem vagy alig változtak az arányok, de akadtak olyan területek is, ahol markáns eltéréseket mértek. Szignifikánsan nőtt azon fiatalok száma, akik jobb elhelyezkedési esélyekben bíznak és akik egyre javuló anyagi helyzetről számoltak be, míg egyes tendenciák jól láthatóan folytatódtak: tovább szűkült a dohányzók köre, újabb ugrásszerű növekedést tapasztaltak a digitális jelenlét tekintetében, és az idegen nyelvet beszélők aránya is kifejezetten magas szintre emelkedett.
A megszokott témák mellett ezúttal a világjárvány fiatalokra gyakorolt hatásaira is kiterjedt a kutatás, melynek eredményei - nem meglepő módon - azt mutatták, hogy a közösségi szerepvállalás, párkapcsolat, sportolási szokások, munkahely és anyagi helyzet dimenziójában történt leginkább elmozdulást negatív irányba.
Egy másik jelentős megállapítása a gyorsjelentésnek a fiatalok átalakuló problématérképe. A korábbi felmérésekben konstans fellelhető motívumok, mint a jövő bizonytalansága, anyagi nehézségek vagy céltalanság továbbra is nagy hangsúlyt kaptak, de megjelent egy új elem, a baráti társaságok, közösségek hiánya. Ez a megoldásra váró probléma az egész konferenciát végigkísérte.
Az ERIFA részéről Gondi-Bokányi Zita kutató és Tiszolczi Péter szakmai vezető a helyi ifjúsági munka kutatási és módszertani támogatásában elért eredményeibe engedtek bepillantást. A jelenleg is futó program célja, hogy támogassa a települési, térségi szintű ifjúsági munkát, segítse az önkormányzatokat a településen zajló ifjúsági feladatok, szolgáltatások és programok tervezésében, összehangolásában. Ennek keretében az idei évben 33 db települési vagy kerületi önkormányzattal valósul meg együttműködés, de a távlati célok között szerepel a résztvevő önkormányzatok körének bővítése. Az ifjúsági stratégia kialakításához kapcsolódóan számos témakör fókuszba kerülhet, éppen ezért a szakemberek egyik legfontosabb feladata, hogy kérdőíves felmérések, fókuszcsoportos beszélgetések és másodelemzések segítségével specifikusan a helyi adottságokra reagáló irányvonalakat jelöljenek ki. Jól mutatja az eltérő igényeket, hogy az előzetesen meghatározott célcsoport, a 15-29 évesek körét számos esetben egyes pályázók kifejezett kérésére ki kellett bővíteni fiatalabb vagy idősebb korosztályokra is. A projekt még tart, így végleges konklúziókat nem lehet levonni, de az előzetes tapasztalatok alapján az már kijelenthető, hogy a helyi vagy térségi ifjúsági munka fejlesztésében főként a vidéki településeken az elvándorlás/elöregedés, fiatalok helyben tartása és a közösségépítés/otthonosság megteremtése jelenti a legnagyobb nehézséget.
Ehhez szorosan kapcsolódott Máté Gergely (Erasmus+ Ifjúsági csoportvezető, Tempus Közalapítvány) előadása, melyben kitért a Tempus Közalapítvány tevékenységi területeire, az Európai Ifjúsági Stratégia általános céljaira és az Erasmus+ program kiemelt prioritásira, de nagy hangsúlyt fektetett a helyi ifjúsági munka fejlesztési lehetőségeinek bemutatására is számos már elindult vagy tervezett projektjükön keresztül. A két prezentáció közös pontja volt, hogy fontos feladatként jelölte meg az ifjúsági munka lokális, helyi adottságokra és viszonyokra specializált segítő tevékenységek kiterjesztését.
A program záró szakaszában panelbeszélgetésekre került sor. Először az ifjúságkutatás témakörében Szabó Csilla (Kommunikációs igazgató, Tempus Közalapítvány), Gondi-Bokányi Zita (kutató, ERIFA), Tiszolczi Péter (szakmai vezető, ERIFA) és dr. Pillók Péter (igazgató, Társadalomtudományi kutatócsoport, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány) vitatták meg, hogy tapasztalataik alapján melyek a korosztályt legjobban érintő problémák, és ezek megoldására milyen irányvonalakat lehetne kijelölni.
A nap utolsó beszélgetésében a civil szervezetek részéről Hegedűs Zoltán (elnök, Nemzeti Ifjúsági Tanács) és Kósa András Csaba (elnök, Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége) adtak helyzetjelentést a helyi és országos szintű ifjúsági munka mindennapjairól.
A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult, melynek keretén belül az ifjúságszakma megjelent szereplői hasznos tapasztalataikat és meglátásaikat oszthatták meg egymással.