A konferenciával a szervezők alapvető célja az volt, hogy hasznos, a helyi társadalomba átültethető módszertani segítséget nyújtsanak a települési szintű ifjúsági munkához, és közben teret adjanak annak az igénynek is, hogy kötetlenebb keretek között találkozhassanak és beszélgethessenek egymással az ország ifjúsággal foglalkozó szakemberei, települési munkatársai, döntéshozói.

Az első napon az Erzsébet Ifjúsági Alap részéről Ament Balázs, a programcsoport szakmai vezetője köszöntötte a több mint 60 megjelent vendéget. Ezt követően Szabó Csaba (Habi), a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ ifjúságfejlesztési szakmai vezetője vette át a szót, aki a 90-es évektől napjainkig keretrendszerbe foglalta a kecskeméti közösségi terek, azok fenntartói és működtetői hálózatának szerepét, alapelveit. A jelenlévők egyedi vizuális szemléltetés mellett (Habi lenyűgöző rajzokkal készült) konkrét példákon keresztül ismerhették meg, hogy a kialakított és bevezetett struktúrákban milyen közösségi, közösségfejlesztői, demokratikus újítások valósultak meg a helyi társadalom, és célzottan a fiatalok bevonására.A Kecskeméten működő közösségi tér hálózatról bővebb információ itt olvasható: https://hirosagora.hu/varosreszi-kozossegi-terek

Monostori Éva közösségfejlesztő szakember előadásában a helyi identitás erősítését fókuszba helyezve járta körül azt az összetett témakört, hogy egy település mit tud adni a fiatalnak, illetve a jó közösségfejlesztés hogyan gazdagítja egy település életét. A komáromi Mag-ház szervezeti keretein belül megvalósult és jelenleg is futó kezdeményezéseken (például Osztályközösség-fejlesztés, Közösségi-kortárssegítő képzés, Fiatalokkal a demokrácia felé, Szót kérünk! Ifjúsági Konferencia, tehetséggondozás szegregált közösségekben, közösségi gyümölcsös létrehozása) keresztül bontakozott ki az ifjúsági munka helyi fejlesztési lehetőségeinek széles spektruma.

A gondolatébresztő prezentációk több ponton is összeértek és mindkettő ráerősített arra a felismerésre, hogy a településeken átélt élményeken keresztüli kötődés talán a legmeghatározóbb abban az értelemben, hogy mitől lesz valaki igazán kecskeméti, komáromi vagy bármilyen más települési identitású. Kiemelten fontos tehát figyelnünk arra, hogy milyen gyerekkort biztosítunk azoknak, akik most élik ezeket a meghatározó éveket a közvetlen környezetünkben, az országban, a világunkban. Felelősségünk, hogy képessé tegyük őket arra, hogy aktív szereplőként megtalálják helyüket a közösségben.

A szakmai munka délután az Open Space módszerre épülő programelemmel folytatódott, ahol a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) munkatársai, Bálint Andrea, Radák Luca és Makó Panna facilitátori szerepben biztosítottak teret a résztvevőknek arra, hogy az általuk meg-, illetve kibeszélni kívánt témákat a konferencia programjába behozzák, arról szabadon, és kreatív módon értekezzenek valamennyi, a téma iránt érdeklődő és elkötelezett jelenlévővel. A beszélgető körök a délelőtti előadások témái mellett foglalkoztak többek között a fiatalok mentális egészségével, a kortárssegítéssel, és a hátrányos helyzetű térségek ifjúsági munkájának sajátosságaival is. Az információdús napot pedig a Pannon Csillagda távcsövön keresztüli Hold megfigyelése és csillaglese zárta.

Másnap a résztvevőket egy látóút keretében a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program szervezői fogadták a Pannon KözTérben. A program előkészületeiről, a már zajló és tervezés alatt álló rendezvényekről, az önkéntesek toborzásának, felkészítésének és közösséggé kovácsolásának folyamatairól, a városban kialakításra került közösségi terek működéséről hallgathattak érdekes beszámolókat a résztvevők. Ezzel a figyelemfelkeltő, informatív bemutatóval zárult a konferencia, mely a visszajelzések alapján nagy sikernek örvendett.

Az EKF programról bővebb információ itt található: https://veszprembalaton2023.hu/

Fotók: Sallak Dóra