kezdőlap / A fiatalok részvételét elősegítő jó gyakorlatok a regionális és a helyi demokrácia különböző formáiban
A fiatalok részvételét elősegítő jó gyakorlatok a regionális és a helyi demokrácia különböző formáiban
2021. szeptember 24. péntek

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, valamint az Európai Bizottság és az Európa Tanács közötti partnerség megbízásából és közös finanszírozásában készítette el a Finn Ifjúságkutatói Hálózat és a Finn Ifjúságkutatói Társaság ezt a tanulmányt, amely a témában készülő, a Kongresszus által jelenleg is kidolgozás alatt álló jelentésnek is részét fogja képezni.

A tanulmányban bemutatott elemzés egy ötkomponensű keretrendszerben helyezi el a részvétel előmozdításának lehetőségeit. A bemutatott jó gyakorlatok a politikai szerepvállalás különböző területei szerint lettek csoportosítva: a képviseleti, a közvetlen, a részvételi, a deliberatív (tanácskozáson alapuló), valamint az ellendemokrácia formái mentén. A tanulmány alapvető érvelése, hogy a részvételi kultúra megteremtéséhez figyelembe kell venni az előbb említett területeken működő valamennyi gyakorlatot. A jó gyakorlatok egy 2013. január 31. - február 18. között kitölthető kérdőívre adott válaszok alapján kerültek összeállításra, a kérdőív kitöltésében 22 ország vett részt. Néhány jó gyakorlat alkalmazta a már meglévő kutatási irodalmat és a szerzők folyamatban lévő, ifjúsági részvételre vonatkozó kutatásának adatait is. A közösségi média használata egy különálló fejezetben kerül bemutatásra, csakúgy, mint az ifjúsági részvétellel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumok és a vonatkozó jogi keret áttekintése. A tanulmány szorgalmazza, hogy a politikai tervezés során bátran alkalmazzuk a demokrácia széles eszköztárát, és bemutatja az Európában már működő gyakorlatokat is. Fontos megjegyezni, hogy a jó gyakorlatok elemzése a felnőttek szemszögéből történt, és nem vizsgálták külön az eljárások fiatalokra gyakorolt tényleges hatásait. A tanulmány elején bemutatott ajánlások az egyes fejezetekben bemutatott elemzéseken alapulnak.     

A képviseleti és a közvetlen demokráciáról szóló fejezetben olvashatunk a választási részvételhez előírt minimális életkor leszállításáról, a fiatalok képviseleti intézményeiről, a szavazás befolyásolását célzó kampányokról.

Az azt követő részben a részvételi demokráciát, illetve az annak keretein belül működő jó gyakorlatokat ismerhetjük meg: a részvételi struktúrákban és folyamatokban jelen lévő hatalmi viszonyokat; az iskolairányítás, a mentorálás, és a konfliktuskezelő programok főbb jellemzőit; a közvélemény-kutatások, online felmérések/konzultációk, petíciók jelentőségét; a gyermek/ifjúsági parlamentek, tanácsok, testületek szerepét; a részvételi tervezés és az irányítási programok jellemzőit; valamint a részvételt célzó gyakorlatok egyéb formáit.

A deliberatív ifjúsági részvétel jó gyakorlatait taglaló fejezetben a szerzők nemzetközi kitekintést adnak a Finnországban működő Ifjúsági Esküdtszékről és konzultációs napokról, az olasz ifjúsági részvételi költségvetésről, a szimulált bírósági tárgyalásokról Walesben, valamint a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédek megvalósításáról Belgiumban, a Cseh Köztársaságban és Görögországban.   

Az ellendemokráciát és a progresszív aktivistákat jellemző jó gyakorlatokról szóló fejezetben megismerhetjük a progresszív ifjúság, valamint az ellendemokrácia különböző, Európában jelen lévő formáit, az „elégedetlenek”, a közterületeket elfoglaló és gyülekezések önszerveződő intézményeit, a tudatos fogyasztó és az ökológiai átmenet mai érvényesülését, a szakértő aktivisták érveléseit és a népoktatás koncepcióját, az aktivisták és a demokrácia ellen tiltakozók működését, az ellendemokrácia kiegészítő jellegének és kölcsönhatásainak mibenlétét, valamint azt, hogy mennyire fontos az erőszakmentes ellendemokrácia változatos üzeneteinek megértése.

A következő fejezetben a szerzők bemutatják, hogy a közösségi média milyen szerepet tölt be az ifjúsági részvétel előmozdításában. A kérdőíves felmérés során nem találtak bizonyítékot arra, hogy a fiatalok közösségi média használata bárhol is közvetlenül be lenne csatornázva a politikai döntéshozókhoz. Ugyanakkor jó néhány példát megemlítenek ifjúsági szervezetek közösségi média használatával kapcsolatban: pl. az Odesszában található Ifjúsági Városi Tanács online, illetve televíziós vitákat szokott szervezni a fiatalokat érintő aktuális témákban, a ciprusi Eurodesk pedig a mobilitás ösztönzéséhez használja a közösségi médiát.

Ezt követően körbejárják, hogy a már meglévő szakpolitikai dokumentumok hogyan jelenítik meg a szélesebb értelemben vett demokráciát. Megismerhetjük a közös irányítás, valamint a strukturált párbeszéd kialakításának folyamatát, és a kérdőíves válaszok alapján betekintést nyerünk abba, hogy az egyes válaszadó országokban miként történik az ifjúsági részvétel hatásainak értékelése.

A zárszót megelőzően a szerzők ismertetik az ifjúsági részvétel európai jogi kereteit, illetve hangsúlyozzák a nemzeti szabályozás, valamint a jogilag nem kötelező normák jelentőségét is. A fejezet kitér az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló egyezményének releváns részeire és azok ellentmondásaira, továbbá bemutatja, hogy az Európai Unió milyen hatáskörrel és eszközökkel rendelkezik a gyermekek és fiatalok részvételének biztosítása területén.

A tanulmányban bemutatott jó gyakorlatok elemzése eredményeként a szerzők ajánlásokat fogalmaztak meg a helyi, regionális, tagállami és európai hatóságok számára.

 

A képviseleti demokráciát érintő ajánlások:

  • A tagállamok fontolják meg a választójogi korhatár csökkentését a nemzeti, regionális és helyi választásokon. A döntést ne kizárólag a meglévő szakirodalomra alapozzák, hanem vegyék figyelembe a már létező projektek információit, tapasztalatait is. A választójogi korhatár csökkentésével egyidejűleg alkalmazzák a részvételi kultúra előmozdításának egyéb formáit is.
  • Szükség van a fiatalok részvételét előmozdító projektekre, amelyek a kognitív és az evokatív tényezőket egyaránt figyelembe veszik. Tájékoztatást kell nyújtani világos és érthető nyelven a politikai rendszer tényleges működéséről. A célcsoportok elérése érdekében eltérő ifjúsági kulturális módszereket kell alkalmazni. 

Ajánlások a részvételi demokráciákhoz:

  • A gyermekeknek és fiataloknak a formális képviseleti demokrácia területén túli társadalmi életben, valamint döntéshozatali eljárásokban való részvételének előmozdításához bevált eszközök a helyi ifjúsági és iskolatanácsok, a helyi vagy országos gyermek- és ifjúsági parlamentek. Ezek az eszközök jó lehetőséget biztosítanak a nyílt vitákra, a demokratikus kultúra és polgárság megismerésére.
  • A jól működő, mérvadó részvételi struktúrák és folyamatok kialakítása érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a felnőttek képzésére a gyermekek és fiatalok részvételével kapcsolatos hozzáállásukkal összefüggésben. Emellett a gyermekek és fiatalok bevonása nem kizárólagosan a tanárok és az ifjúságsegítő szakemberek feladata. A fiatalok részvétele csak akkor fenntartható, amennyiben támogatják is a részvételt középpontba helyező közösségi kultúrát. Mindez olyan gyermek- és fiatalbarát hozzáállást, megközelítést és módszereket jelent, amelyek kihatnak a közösség valamennyi csoportjára, szakterületére és feladatára: a családtól kezdve az iskolán át az egészségügyi, szociális és ifjúsági szolgáltatásokig; a közösségi tervezéstől a döntéshozatalon át a költségvetés tervezéséig; a különleges bánásmódot igénylő személyektől kezdve a félelemben, szegénységben élő vagy marginizált közösségeken át a társadalmilag és politikailag aktív vagy tehetősebb személyekig; és végül tekintettel vannak a nemek közötti egyensúlyra és egyenlőségre.
  • A közösségi szintű részvételi demokrácia előmozdítása érdekében a közösségi alapon szerveződő ifjúsági szervezeteknek, egyesületeknek és a fiatalok által vezetett szervezeteknek intenzívebb párbeszédet kell folytatniuk a helyi, illetve regionális hatóságokkal és döntéshozókkal, amelynek előfeltételei a valódi politikai akarat és a pénzügyi támogatások érvényesítése. Azokban az országokban, ahol gyenge a civil társadalom, az államnak kell biztosítania, hogy a civil szervezetek (beleértve a fiatalok által vezetett szervezeteket is) különleges szerepet tudjanak betölteni a jól működő és transzparens demokrácia modell szerves részeként.
  • A nemzeti, regionális és helyi kormányzás során partnerként kell tekinteni a gyermekekre és a fiatalokra, akik ugyanolyan illetékes polgárok, mint a felnőttek és értékes tapasztalatokkal tudnak szolgálni a kormányzáshoz. A részvétel akkor lesz valóban sikeres, ha részét képezi a mind a felnőttek, mind a gyermekek és fiatalok széles spektrumát lefedő közösségi tervezésnek. Különösen ajánlott az innovatív eszközök és módszerek (pl. digitális média) alkalmazása a közösségi tervezés során. A részvételi demokrácia az abban részt vevő valamennyi fél számára biztosít jogokat és határoz meg kötelezettségeket. A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ahhoz, hogy védve legyenek bárminemű sérelemmel, erőszakkal, zaklatással és kizsákmányolással szemben, de joguk van ahhoz is, hogy visszacsatolást kapjanak arról, nézeteik és javaslataik miként lettek figyelembe véve a kormányzás folyamataiban. Ennek érdekében gyermek- és fiatalbarát információ-megosztási és visszacsatolási mechanizmusokat kell kifejleszteni. Ez nemcsak a részvételi folyamatok tényleges hatásainak folyamatos értékelését teszi lehetővé, hanem egyúttal megteremti egy strukturáltabb párbeszéd folytatásának lehetőségét is.

A deliberatív részvételi formát érintő ajánlások:

  • A deliberatív ifjúsági részvétel gyakorlatának további szervezésére, végrehajtására, illetve kiértékelésére van szükség. A deliberatív ifjúsági részvételre találhatunk néhány példát európai országokban helyi, regionális és nemzeti szinteken egyaránt, de a számuk még mindig elenyésző, további példákra lenne szükség. A deliberatív ifjúsági részvétel megvalósításának nem csak egy módja létezik: az innovatív megközelítések, mint pl. a szimulált bírósági tárgyalások, rendkívül értékes hozzájárulást nyújtanak. Különösen fontos a végrehajtott deliberatív gyakorlatok dokumentálása és értékelése annak érdekében, hogy tanulni tudjunk egymás tapasztalataiból.
  • Javasoljuk a deliberatív ifjúsági részvétel modelljének alkalmazását a kormányzás valamennyi szintjén. A deliberatív gyakorlatokat helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt meg lehet valósítani. A megvitatni kívánt kérdés gyakran önmaga is meghatározza azt az optimális kormányzati szintet, ahol javasolt foglalkozni a kérdéssel. Például az ifjúsági részvétel biztosítása mellett történő költségvetési tervezés természetéből fakadóan többnyire a helyi szinteken valósul meg. A regionális tervezés ugyanakkor egy olyan tanácskozási formát kíván, amely regionális szinten működik, pl. regionális ifjúsági esküdtszék. A nemzeti szinten eldöntendő kérdések esetében a közvetlen eszmecsere formáit össze kell kapcsolni az e-demokrácia (a hagyományos demokrácia IKT eszközökkel való támogatása) bevett eljárásaival.
  • Fontos a közigazgatási szerveknél dolgozók képzése azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet hatékonyan megvalósítani a deliberatív ifjúsági részvételt. A köztisztviselők képzése során többnyire nem szoktak foglalkozni a nyilvánosság döntéshozatalban történő részvételének lehetséges módszereivel, és még ettől is kevesebb lehetőségük adódik megismerkedni a deliberatív gyakorlatokkal vagy a deliberatív ifjúsági részvétel témakörével. Mindenekelőtt a közigazgatásban dolgozóktól olyan egyetemi végzettségeket kellene elvárni, amelyek esetében sor került a lakossági és ifjúsági részvétel jelentőségéről és gyakorlati végrehajtásáról szóló egyetemi kurzusok hallgatására is. Másodsorban ilyen témájú képzéseket kellene szervezni a köztisztviselők számára.

Az ellendemokráciához és a progresszív aktivistákhoz kapcsolódó ajánlások:

  • Horizontális részvétellel működő, a helyi közösséget szolgáló nyitott tereket kell kialakítani annak érdekében, hogy a döntéshozók közelebb tudjanak kerülni az átlagpolgárokhoz. Ausztriában például ismert „A részvétel hosszú éjszakája” elnevezésű hagyomány, amikor egy nyitott tér keretében bárki (gyerekek, fiatalok, ifjúsági munkások, tudósok, politikusok, civil szervezetek stb.) elmondhatja a véleményét a részvétellel kapcsolatos kérdésekről akár általános jelleggel, akár eddigi élményei vagy munkatapasztalata alapján. A résztvevők számára biztosítják a szükséges időt, teret és eszközöket. Az alapötlet hasonlít ahhoz, amit a Társadalmi Fórumok esetében, vagy az új társadalmi mozgalmak táboraiban valósítanak meg.
  • Biztosítani kell a békés tüntetéshez való jogot, a politikai párbeszédet, és az emberi jogok tiszteletben tartását. A rendőrség tömegoszlatásokra szolgáló felszerelésének korszerűsítése helyett például a Svédországban működő „Rendőri párbeszéd” vagy „Beszélő rendőrség” elnevezésű programokat kellene előtérbe helyezni. Nem a tömegtüntetések jelentenek veszélyt, hanem az emberi jogokat sértő eszmék térhódítása.
  • A cél az, hogy a jelképes kommunikáció valódi párbeszéddé alakuljon át a döntéshozók és a fiatalok között. A nagyobb átláthatóság növeli a bizalmat. A fiatalok gyakran kritikusak a politikai rendszerekkel és folyamatokkal, rámutatnak a politika antidemokratikus módszereire, belső köreire.

A közösségi média ifjúsági részvételt elősegítő alkalmazására vonatkozó ajánlások:

  • A közösségi médiát még inkább igénybe kell venni a részvétel ösztönzése érdekében. Az offline világgal való kapcsolatot úgy lenne célszerű kialakítani, hogy a közösségi média használata gyakorlati következményekkel is járjon a döntéshozatalban. Az ifjúsági részvétel előmozdításához a közösségi média használata során nem csak a közösségi hálózatokat lehet használni, hanem más eszközöket is, mint pl. blogok, wiki, virtuális világ. A közösségi média használata lehetővé teszi az alulról építkező internetes tevékenységek és felülről lefelé irányuló politikai döntéshozatal struktúráinak összekapcsolását.

Ajánlások a stratégiai szempontú ifjúsági részvétel biztosításához:

  • Fontos figyelembe venni azt, hogy amikor meghallgatják a fiatalokat, kik azok, akiket valójában meghallgatnak, és kik azok, akik ki vannak zárva ebből a folyamatból. Fontos a megfelelő módszertan kiválasztása, online felmérések és online találkozók szervezése. Emellett nagy jelentőséggel bír a fiatalok és az Unió közötti kapcsolat erősítését szolgáló strukturált párbeszéd folyamatainak stratégiai szempontú értékelése. A közigazgatás valamennyi szintjén rendszeresen elemezni kellene azt, hogy a fiatalok mennyire hatékonyan tudnak részt venni a döntéshozatali folyamatokban.
  • Fontos, hogy ne csak a képviseleti, illetve a részvételi demokráciában élő fiatalok hallassák a hangjukat, hanem a demokrácia más formáiban élő fiatalok is. Az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak új irányelveket kellene alkotnia a szélesebb körű véleménynyilvánítás biztosítása érdekében. Az Európa Tanács által kidolgozott, majd felülvizsgált „Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi önkormányzatok és a régiók életében” című dokumentum fontos és helytálló, ugyanakkor szükséges lenne ismét aktualizálni, hogy megfelelően tükrözze a jelenlegi helyzetet.

A koherenciát biztosító eszközökre vonatkozó ajánlások:

  • Mind nemzetközi, mind európai szinten értékelni kell a rendelkezésre álló, számos jogforrást. A gyermekek és fiatalok részvételét szabályozó kötelező és nem kötelező erejű jogi eszközök között biztosítani kell a koordinációt és a koherenciát. Kutatásokat kell végezni az eltérő jogrendszerek jobb megismerése érdekében, figyelembe véve a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeket és az országok eltérő egyéb tapasztalatait is.

A tanulmány elérhetősége:

http://www.nuorisotutkimusseura.fi/images/julkaisuja/youthparticipation_goodpractices.pdf 

TOVÁBBI TARTALMAK
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap.
Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.