kezdőlap / Ruta Braziene, Sladjana Petkovic: A Covid-19 hatása a fiatalokra és a fiatalok szolgáltatásokhoz való hozzáférésére irányuló kutatás szemléje
Ruta Braziene, Sladjana Petkovic: A Covid-19 hatása a fiatalokra és a fiatalok szolgáltatásokhoz való hozzáférésére irányuló kutatás szemléje
2021. december 15. szerda

A Covid–19-világjárvány széleskörűen befolyásolja az európai fiatalság helyzetét. 2021 júniusában egy összefoglaló készült az addigi vizsgálatok eredményeiből, amelyekből látható, milyen Európai Uniós és nemzeti törekvések vannak a fiatalok szociális, oktatási, foglalkoztatási és anyagi helyzetének helyreállítására, illetve a mentális egészségük és jóllétük megőrzésére.

Az EU-Európa Tanács Ifjúsági Együttműködés megbízásából készült cikkben megfogalmazott vélemény a szerzők felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi a partnerintézmények, azok tagállamai vagy az együttműködő szervezetek hivatalos álláspontját.

Tartalom 

1. Mi az összefoglaló célja?

2. A COVID-19 hatása a fiatalok oktatási és szociális inklúziójára

      2.1 A fiatalok oktatási és szociális inklúziójára vonatkozó kutatások lényegi eredményei

      2.2 A fiatalok oktatási és szociális inklúziójára vonatkozó kutatás főbb hiányosságai

3. A Covid-19 hatása a fiatalok foglalkoztatására és anyagi biztonságára

      3.1 A fiatalok foglalkoztatására és anyagi biztonságára vonatkozó kutatások lényegi eredményei

      3.3 A fiatalok foglalkoztatására és anyagi biztonságára vonatkozó kutatás főbb hiányosságai

4. A Covid-19 hatása a fiatalok mentális egészségére és jóllétére

      4.1 A fiatalok mentális egészségére és jóllétére vonatkozó kutatások fontos eredményei

      4.2 A fiatalok mentális egészségére és jóllétére vonatkozó kutatás főbb hiányosságai

5. Konklúzió

6. Bibliográfia

      1. Mi az összefoglaló célja?

Az Európai Unió és Európa Tanács ifjúsági együttműködése folyamatosan fenntartja és frissíti a Knowledge HUB: COVID-19 impact on the youth sector (coe.int) című honlapot, amely tartalmazza a Covid-19 járvány és annak a fiatalokra gyakorolt hatásáról készült tanulmány adatait és információforrásait. 2021-ben az ifjúsági együttműködés elemző és megfigyelő tevékenysége arra irányul, hogy bővítse az ismereteket, azonosítsa a hiányosságokat és levonja a megfelelő következtetéseket az ifjúságpolitikai és ifjúságszakmai gyakorlatok terén történő európai és nemzeti kezdeményezések számára. Tizennégy hónappal az első európai megbetegedések után a harmadik összefoglaló a 2021 májusáig összegyűjtött főbb megfigyeléseket tartalmazza. Különböző tanulmányok szerint a Covid-19 pandémia alapvetően befolyásolta a fiatalok hozzáférését az oktatáshoz, munkához, (mentális) egészséghez és a szociális intézményekhez. Ez az összefoglaló az európai fiatalok helyzetére fókuszál a fenti területeken, és ahol lehetséges, nemzeti és összehasonlító távlatokat vázol fel.

      2. A COVID-19 hatása a fiatalok oktatási és szociális inklúziójára

      2.1  A fiatalok oktatási és szociális inklúziójára vonatkozó kutatások lényegi eredményei

„Az iskolai oktatás helyzete egy évvel a COVID-19 járvány kezdete után” című 2021 áprilisi OECD-tanulmány előzetes eredményei pillanatképet adnak a COVID-19 krízis első éve utáni helyzetről. Az elemzés rávilágít, hogy 2020-ban a gyakori iskolabezárások alatt 188 ország/gazdaság 1.5 milliárd diákja nem járt rendszeresen iskolába, ami komoly kiesést jelentett számukra a tanulásban. Miközben tovább dühöng a járvány, sok oktatási rendszer küzd, és a helyzet egyre fokozódik. Az OECD – az UNESCO-val, az UNICEF-fel és a Világbankkal együtt – figyelemmel kíséri és adatot gyűjt a különböző országok kríziskezeléséről az iskolabezárásokon át a távoktatástól kezdve a tanárok beoltásáig, valamint a jelenléti oktatás fokozatos visszaállításáig.

A tanulmány szerint az összehasonlítható adatokat szolgáltató 33 országban (OECD, 2021) az általános és középiskolák kevesebb, mint 40%-a van teljesen nyitva. Minél magasabb az oktatás szintje, annál nagyobb arányban jellemző az iskolák bezárása vagy a kiscsoportos oktatás 2021. februárjában (OECD, 2021. 7. o). Számos országban módosítják a tanév hosszát, a vizsgákat vagy a tanmenetet. Svédországban például a speciális Covid-19 szabályozás lehetővé teszi a tanítási időszakoktól való eltérést a tanítási napok számában és hosszában. Spanyolországban 2020 szeptember 20-án törvényerejű rendeletben fogadtak el sürgős járványügyi intézkedéseket a nem-egyetemi oktatásban (OECD, 2021).

Az iskolabezárások nem csak a fiatalokat, hanem a családokat is érintették. A 2021-es tavaszi adatok azt mutatják, hogy a szülők nagy része fáradt és frusztrált az online oktatás miatt. Míg 2020 közepén a szülők 29%-a volt elégedett az online oktatással, mostanra ez 26%-ra esett vissza. 2021 tavaszán már csak a szülők 16%-a mondja azt, hogy szeretne a jövőben további online oktatást a gyermekének, szemben a 2020 közepén mért 23%-kal. (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (továbbiakban: Eurofound) 2021a)¹.

A pandémia fiatalokra gyakorolt általános hatása mellett az OECD jelentés bizonyítja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok (bevándorlók, menekültek, etnikai kisebbségek, fogyatékkal vagy veszélyeztetett családban élő, stb) a legsérülékenyebbek az iskolabezárások idején, többek között az online oktatáshoz szükséges eszközök hiánya miatt (OECD, 2021).

A vizsgált 33 ország több, mint fele arról számolt be, hogy az oktatás legalább egy szintjén erőfeszítéseket tett, hogy a távoli területeken élő tanulóknak hozzáférést biztosítsanak a távoktatáshoz (67%); a fogyatékkal élő tanulókat támogassák (pl. online tanulóprogramok jelnyelven) (59%); megállapodásokat kössenek mobilkommunikációs és internetes cégekkel a korlátok feloldásáról (56%); fejlesszék a városi, nagy népsűrűségű területeken élő diákok infrastrukturális hozzáférését (56%); vagy kiegészítő támogatást nyújtsanak az alacsony jövedelmű háztartásoknak, beleértve a gazdasági támogatást (pl. élelmiszer-támogatás; készpénz-átutalás) (52%). Ugyanakkor nagyon kevés ország számolt be olyan törekvésről, hogy elérhetőbbé tegye az online oktatást menekült vagy családból kiemelt, köztük táborokban élő gyerekek számára (44%), illetve, hogy oktatási anyagot fejlesszen a kisebbségi nyelvet beszélők számára (26%) (OECD, 2021).

Számos ország alkalmazott kiegészítő intézkedéseket a rászoruló fiatalok számára, például olyan pénzügyi ösztönzést, mint a készpénz, élelmiszer és közlekedési támogatás. Néhány országban (Lettország, Csehország) a fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok számára fenntartott iskolák még a járvány alatt is nyitva maradtak, illetve bizonyos kognitív zavarokkal vagy egyéb rendellenességgel küzdő gyerekek élő gyerekek számára, hogy megfelelő hozzáférést biztosítsanak az oktatáshoz (Litvánia - Lithuanian Ministry of Social Security and Labour, 2021). 

A Covid-19-járvány egyenlőtlen hatása a sérülékeny csoportokra Európa-szerte tovább mélyítette a már meglévő egyenlőtlenségeket, ami tovább gyűrűzött a társadalmi tőkére, és amely megmutatkozott az intézmények iránti bizalom csökkenésében. Az Európai Unió iránti bizalom magasabb maradt, mint a nemzeti kormányokba vetett bizalom (Eurofound, 2021).

       2.2 A fiatalok oktatási és szociális inklúziójára vonatkozó kutatás főbb hiányosságai

A Covid-19-járvány a legtöbb országban hosszabb-rövidebb idejű bezárásokat hozott az iskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Az online oktatás és vizsgáztatás korábban soha nem látott mértékben nőtt. Az oktatási intézmények bezárása megszakította nemcsak a tanulást, de a fiatalok társasági életét is. Az oktatási folyamat szünetei az érintett csoportokban hosszú távú következményekkel járnak, és valószínűleg növelik a fiatalok közötti egyenlőtlenséget.

A már meglévő egyenlőtlenségek mélyülésének oka a pandémia aránytalan hatása azon sérülékeny csoportokra, amelyek már eleve bizonytalan helyzetben voltak. A társadalmi beágyazódás vizsgálata azt mutatja, hogy az oktatáson, képzéseken és munkaerőpiacon kívül eső fiatalok hátránya nő. A szociálisan sérülékenyebb, illetve hátrányos helyzetű csoportokat a többinél súlyosabban érinti a Covid-19 járvány.

A Covid-19-járvány hatásának felbecsülése az oktatásra és a fiatalok szociális kapcsolataira minden részletre ki kell terjedjen, az adatokat kor, nem, oktatáshoz való hozzáférés, lakhely stb. szerinti bontásban véve alapul. Ez lehetővé teszi a döntéshozóknak, hogy a stratégiát közvetlenül a fiatalok legsérülékenyebb csoportjai számára alakítsák ki.

      3. A Covid-19 hatása a fiatalok foglalkoztatására és anyagi biztonságára

      3.1 A fiatalok foglalkoztatására és anyagi biztonságára vonatkozó kutatások lényegi eredményei

A pandémia és a lezárások gazdaságra gyakorolt hatása megjelenik a fiatalok munkanélküliségében is, ahogy a megelőző, 2008-2013-as gazdasági válság idején is történt.

A pandémia és a lezárások gazdaságra gyakorolt hatása megjelenik a fiatalok munkanélküliségében is, ahogy a megelőző, 2008-2013-as gazdasági válság idején is történt.

Ennek elsődleges oka, hogy a Covid-19 lezárások elsősorban azokat a szektorokat - a vendéglátást, kiskereskedelmet és a szabadidős tevékenységeket – érintették, amelyek nagy számban foglalkoztatnak fiatal munkaerőt, és amelyek bizonytalan, instabil munkafeltételeket kínálnak (Eurofound, 2021).

Az Európai Ifjúsági Fórum jelentése (2021) szerint az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a pandémia kitörése óta a fiatalok munkanélkülisége 14,9%-ról 17,1%-ra nőtt az EU-ban. Egyértelmű, hogy a marginalizált helyzetben levő fiatalok kétszer olyan gyakorisággal hagyták abba a munkát: 15,4% számolt be arról, hogy elvesztette a munkáját, míg ez a nem marginalizált fiataloknál 7,4%. A fiatal nők szintén súlyosan érintettek: 12,9%-uk számolt be arról, hogy abbahagyta a munkát a fiatal férfiak 9,8%-ához képest.

Az oktatásból, munkából, illetve képzésből (NEET) kiszorult fiatalok közel két-harmada (63,4%) jelezte, hogy rajta kívülálló okok miatt hagyta ott a munkáját, pl. a cég megszűnése vagy határozott idejű munkaszerződés miatt. Aggasztó, hogy az oktatásból, a munkaerőpiacról, illetve a képzésből kiszorult fiatal európaiak majdnem fele (49%) nem ismerte a kormányzat által biztosított azon lehetőségeket, amik a munkakeresésben támogatták volna. Ezeknek a fiataloknak mindössze 22,7% jelezte, hogy pénzügyi támogatást kapott munkanélküli-kifizetés vagy készpénz-segély formájában (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, az EIGE (2021) elemzése azt mutatja, hogy a Covid-19 első hulláma idején a fiatalok - különösen a fiatal nők – aránytalanul nagyobb százalékban veszítették el a munkahelyüket, mint a férfiak. A pandémia alatt a különösen sérülékeny alacsonyan iskolázott bevándorló nők szorultak ki a munkaerőpiacról. A foglalkoztatási szempontból legrosszabbul érintett gazdasági ágazat a HORECA (hotel, étterem, vendéglátás) szektor volt.

A járvány alatt bekövetkezett munkahely-vesztés nem mutatja javulás jeleit. Egy évvel az első Covid-19 miatti bezárások után a korábban foglalkoztatott válaszadók 10%-a még munkanélküli volt, ami 2 százalékponttal több, mint a 2020 nyári 8%, és duplája a 2020 tavaszi 5%-nak. (Eurofound 2021).

A munkájukat elvesztett fiatalok mellett vannak, akik dolgoznak, de csökkent a jövedelmük. A fiatal munkavállalók több, mint negyede (28%) jelezte, hogy a bevétele csökkent vagy jelentősen csökkent a járvány kitörése óta. Még nagyobb ez a szám a periférián lévő fiatalok között (31,6%), azonban hasonló a fiatal férfiak (28%) és a fiatal nők esetében is (28,1%) (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

Azonban nem mindenkit érint a munka vagy jövedelem elvesztése. A mezőgazdaságban, kétkezi munkásként vagy az egészségügyben dolgozó fiatalok épp a statisztikai adatok ellenkezőjét tapasztalják: a korábbinál több megbízásuk van, és nem veszítették el a munkájukat.

Mindemellett a Covid-19 növelte a pénzügyi egyenlőtlenségeket. Bár a pandémia kezdete óta összességében csak kis változás történt a pénzügyi sebezhetőség mértékében, számottevő az eltérés a különböző szociális és gazdasági háttérrel rendelkezők esetén. Jelentős különbségek vannak a határozott, illetve határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók között, még úgy is, hogy ez a különbség mostanra csökkent. További szociodemográfiai összehasonlítások azt mutatják, hogy a 18-34 év közötti válaszadók körében csökkent a pénzügyileg instabil helyzetűek aránya 2020 nyara és 2021 tavasza között (52%-ról 48%-ra). (EIGE 2021).

Az Európai Bizottság közvélemény-kutatása (2021) a fogyasztói igények felmérése alapján új információval egészítette ki azokat a kihívásokat, amelyekkel a fiatalok a Covid-19-járvány alatt szembesültek. A felmérés rávilágít, hogy a pandémia alatt a fiatalok egyharmada számolt be jövedelmének csökkenéséről és anyagi helyzetének romlásáról. Ezen a téren a fiatalok gyakrabban szembesülnek anyagi nehézségekkel, mint más korosztályok.

Az Eurofound Covid-19 PolicyWatch (2021b) összeveti a válságra adott válaszokat a kormány és a szociális partnerek részéről, és példákkal szolgál vállalati gyakorlatokról, amelyek célja, hogy enyhítsék a társadalmi és gazdasági hatásokat. Bár 2021 májusáig megközelítőleg 1000 intézkedést terjesztettek elő (pl. jövedelem-támogatás, közvetlen anyagi támogatás, munkaerő-piaci beavatkozás, foglalkoztatási feltételek védelme, stb.), a fiatalok nem mindig estek az intézkedések hatálya alá, mert azok feltételeinek elsősorban a munkaképes korosztály és egyéb csoportok felelnek meg. Azonban vannak országok, amelyek célirányos intézkedéseket vezetnek be. Franciaország például támogatja a diákmunkát, míg Svédország azt tervezi, hogy 2021 január és 2023 márciusa között csökkenti a 19 és 23 év közötti munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását.

       3.2. A fiatalok foglalkoztatására és anyagi biztonságára vonatkozó kutatás főbb hiányosságai 

A Covid-19-járvány csökkentette a gazdasági tevékenységet és azáltal a munkaerőpiacot. Negatív hatással volt a fiatalok foglalkoztatására, a foglalkoztatási feltételekre, és érintette a fiatalok munkakeresési lehetőségeit, ezzel a munkaerőpiac sérülékeny csoportjává téve őket. Ez derül ki az Eurostat felmérésén keresztül (2021), nemzetközi szervezetek, mint az Eurofound (2021), OECD (2021) és az Európai Bizottság különböző tanulmányaiból. Sajnos a tanulmányoknak csak egy része terjed ki a fiatalokra, és nem mindig tartalmaznak korosztályok, nemek, iskolázottság vagy egyéb releváns mutatók szerinti adatokat.

Míg az EU Ifjúsági Garancia az évek során hiányt mutatott néhány fontos szempontból minőség és elérhetőség tekintetében, az aktualizált Ajánlás lehetőséget nyújt ezek fejlesztésére ebben a fiatalok számára kritikus időszakban. Bár már 2020-ban elfogadták, még nem egyértelmű, hogy az EU tagországai milyen mértékben tettek konkrét lépéseket, hogy az Ifjúsági Garancia foganatosítására és a hatásai erősítésére új Megvalósítási Terveket készítsenek. (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

Emellett, bár a Next Generation EU-hoz és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz hasonló helyreállítási alapok kulcs prioritásként tekintenek a fiatalokra, komoly hiányosság volt, hogy az alapok nemzeti szinten történő befektetésébe nem vontak be fiatalokat és ifjúsági szervezeteket.  Ez befolyásolhatja az ifjúság-specifikus intézkedésekbe és azok hatékonyságába fektetett tőke tényleges színvonalát (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

A Kelet- és Délkelet-Európára, valamint a Kaukázusra jellemző komoly adathiány az ezekben a régiókban élő ifjúság számára növekvő esélyegyenlőtlenséghez fog vezetni az EU tagállamaiban élő fiatalokhoz viszonyítva.

      4. A Covid-19 hatása a fiatalok mentális egészségére és jóllétére

      4.1 A fiatalok mentális egészségére és jóllétére vonatkozó kutatások fontos eredményei

A Covid-19-járványnak az ifjúság társadalmi és gazdasági jogaira gyakorolt hatása hozzájárul egy sor, a fiatalok mentális egészségéhez és pszichológiai jóllétéhez köthető problémához, ami a fiatal népesség közel kétharmadát érinti. A mentális egészséget érintő tényezők lehetnek a nagyfokú bizonytalanság a munkahelyen vagy az iskolában; a munkában bekövetkező változások miatti elkeseredés; oktatási vagy életkörülmények; elszigetelődés vagy elszigetelődés érzése; és/vagy a járvány miatti általános szorongás. Emellett úgy tűnik, hogy a fiatalok komoly stresszt, depressziót és szorongást élnek át, és kevésbé elégedettek az életükkel, miközben igazolódni látszik, hogy a szüleikkel is megváltozott a viszonyuk. Ezek a hatások együttesen a fiatalok pandémia utáni életére is hatással lehetnek, és a jövőben is ronthatják a kilátásaikat a foglalkoztatás és oktatás terén (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

Újabb eredmények azt mutatják, hogy 2021 tavaszán minden társadalmi csoportban jelen van a mentális jóllét romlása, ezen belül a mentális jóllét, mint általános közérzet hanyatlása az EU-ban, illetve a feszültséghez, szorongáshoz, magányhoz, lehangoltsághoz és depresszióhoz hasonló rossz érzések erősödése (Eurofound, 2021).

Ugyanígy minden korosztályban a legalacsonyabb szintre csökkent a mentális közérzet a pandémia kezdete óta eltelt egy évben. Különösen szembetűnő ez a fiatalok és a munkájukat elvesztők között. A legfiatalabb (18-34 éves) korosztály közel háromnegyede (64%) ki van téve a depresszió kockázatának, és az ő általános mentális közérzetük rosszabb, mint az 50 év felettieké. Elsősorban a fiatalabb csoportok körében regisztráltak növekvő levertséget. Pozitívum a fiataloknál (18-34 év), hogy kevésbé szkeptikusak az oltásokkal szemben (26%), mint az idősebb korcsoportok. A vakcináktól legkevésbé a diákok idegenkednek (13%).

A fiatal nők mentális közérzete érzékelhetően rosszabb volt, mint a fiatal férfiaké. Kor és nem szerinti megoszlásban 2021 tavaszán a 18-24 és a 35-44 év közötti nők közérzete volt a legrosszabb, bár a legnagyobb visszaesés a 18-24 év közötti férfiakra volt jellemző (Eurofound, 2021).

Eltekintve a statisztikáktól, a kvalitatív adatok megerősítették, hogy a fiatalok számára komoly aggodalmat jelentett a mentális egészség és közérzet. Ők a pandémia előrehaladtával a szabadság és a belső egyensúly hiányáról, kontrollvesztettség érzéséről és a lelkiállapotuk általános megváltozásáról számoltak be. Sok fiatal számára kulcsprobléma volt, hogy a gazdasági helyzetük változásával vissza kellett költözniük a szüleikhez, ami a függetlenség érzését vette el tőlük. Ez különösen az LGBTQIA+ fiatalok számára volt problematikus (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

A Covid-19 kitörésének további következménye a támogatás iránti fokozott igényben mutatkozott meg, súlyosbítva azzal, hogy a diákok 32% nem, vagy csak késve jutott segítséghez a közellátás szolgáltatásainak szétesése miatt, mint pl. az alapvető egészségügyi ellátás vagy a mentális egészségvédelem.

A negatív következmények mellett a járványnak (pl. a lezárásnak) néhány pozitív hatása is igazolható a serdülők mentális egészsége szempontjából. Egy tanulmány, ami nagymintás vizsgálatban olasz kamaszok beszámolóit elemezte, arra jutott, hogy a serdülők olyan pozitív témákat is felvetettek, mint „önmagam felfedezése”, „családi kapcsolatok felfedezése”, és „kapcsolattartás távolról”.

      4.2 A fiatalok mentális egészségére és jóllétére vonatkozó kutatás főbb hiányosságai

A Covid-19-re adott válaszreakciók jobban érintették a fiatalokat, mint maga a vírus. Ennek eredményeként a fiataloké egy újabb sérülékeny csoporttá vált, ahol hosszú távú fejlődési, egészségi és mentális következmények várhatóak. Fontos, hogy tanulmányok készüljenek a hosszú távú hatásokról, ahogy az is, hogy láthatóvá váljon, mennyire hatékonyak a meghozott intézkedések, különös tekintettel azokra, amelyek az európai fiatalok (sérülékeny) csoportjainak mentális egészségét érintik.

Vizsgálatok azt igazolják, hogy nincsen olyan érdemi válasz a pandémiára, ami egész Európára kiterjedne, ehelyett jellemzően a nemzeti döntéshozók korlátozott reakciói érintik a fiatalok mentális egészségét. A fellelhető intézkedések közül sok nem a fiatalokat célozza, vagy csak részben alkalmazható rájuk. Cipruson és Portugáliában például nemzeti segélyvonal létesült az elszigeteltséggel és mentális problémákkal küzdők számára, míg Belgiumban és Írországban az egészségügy frontvonalában dolgozók kaphatnak támaszt a mentális terhelés miatt. Izlandon, a távoli vidéken található egészségügyi szolgáltatók mentális egészségének megerősítésére és a családon belüli erőszak elleni kampányra fókuszáltak (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

Annak érdekében, hogy a Covid-19-járvány hosszú távú következményeit csökkentsük, alapvető fontosságú, hogy a döntéshozók növeljék a fiatalok számára a mentális egészséget és jóllétet támogató szolgáltatások elérhetőségét. Nem elég csupán az egészségügyi beavatkozásra fókuszálni, a támogatásnak ki kell terjednie a mentális állapot szociogazdasági okaira és alapvető stresszfaktoraira is. Mindezeket egy sor olyan intézkedéssel lehet megvalósítani, amelyek iskolákat, intézményen kívüli oktatási szolgáltatásokat, és ifjúsági szervezeteket érintenek (Európai Ifjúsági Fórum, 2021).

      5. Konklúzió

2021 májusára az európai fiatalok többsége egy egész éves korlátozást élt át a gazdasági tevékenységek, a mobilitás és a társasági érintkezés területén. Számos országban többszöri teljes lezárást vezettek be, melyek tovább fokozták a már meglévő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket a különböző generációk és sérülékeny csoportok között, miközben egész Európában rosszabbá tették a fiatalok helyzetét.

Az adatok azt mutatják, hogy az iskola- és egyetem-bezárások, a benti és szabadtéri tevékenységek, a foglalkoztatás, a jövedelem és a szociális szolgáltatások korlátozottsága miatt a Covid-19-járvány nagyon fontos a fiataloknak és a fiatalok társadalmi és gazdasági beágyazottsága szempontjából. Ennek következtében sok fiatal szembesül pénzügyi nehézségekkel, illetve a szükséges eszközök hiányával, valamint bizonytalan munka- és életkörülményekkel.

Ugyanakkor a pandémia felerősítette az erőforrások tekintetében korábban fennálló társadalmi egyenlőtlenségeket, azt eredményezve, hogy a különböző társadalmi rétegekből érkező fiatalokat nem egyformán érintették a járvány hatásai (EU-Európa Tanács Ifjúsági Együttműködés, 2020). A válság mindenekelőtt a hátrányos helyzetű és sérülékeny szociális hátterű fiatalokat érintette, köztük a munkanélkülieket, bevándorlókat, mentális vagy testi fogyatékkal élőket, a vidéki és LGBTQIA+ fiatalokat. Aggodalomra leginkább az ad okot, hogy a járvány és annak hatásai a fiatalok a mentális egészségére, valamint társadalmi és gazdasági helyzetére széleskörű befolyással van.

Bár a hatás mértéke pontosan nem jósolható meg, elengedhetetlen kihangsúlyozni az oktatás, a foglalkoztatás és a mentális jóllét hármas összefüggését. A bizonytalanság a munkahelyen és az oktatásban stressz és lelki problémák forrása az európai fiatalok számára. Hosszútávon az ifjúság munkanélkülisége, a gyenge hatékonyságú oktatás és a labilis mentális állapot táptalaja lehet a pandémia időszakán túlmutató negatív következményeknek (Európai Ifjúsági Fórum, 2021). Következésképpen elengedhetetlen a fiatalok helyzetének alaposabb vizsgálata, és az ifjúság bevonásával készült fenntartható helyreállítási tervek létrehozása a járvány idejére és az azt követő időszakra.

Kiemelten fontos a társadalmi beágyazottságot, a fiatalság mentális egészségét és a munkanélküliséget érintő, mindenre kiterjedő és fenntartható intézkedéseket hozni, amelyek csökkenthetik a járvány fiatalokra gyakorolt negatív hatásait. Egyértelmű, hogy enélkül a pandémia maradandó hatást gyakorol a fiatalok beágyazottságára és jogaira. Az ifjúságpolitikának kiemelt célként kell kitűznie, hogy csökkenjen az egyenlőtlenség a különböző társadalmi rétegekből érkező fiatalok erőforrásokhoz való hozzáférésében. Ennek egyik módja lehet például több forrás irányítása az eszközökhöz való hozzáférés fejlesztésére és a különbségek csökkentésére; vagy a szolgáltatások elérhetőségének javítása a többségi, illetve a sérülékeny fiatalság számára (EU-Európa Tanács Ifjúsági Együttműködés, 2020).

Az európai kormányok korai reakciója hasonló volt, amennyiben azonnali szigorú intézkedéseket hoztak, majd ezt követően eltérő irányba haladtak az egészségügyi és gazdasági körülmények függvényében, miközben a fiatal lakosságot ritkán tekintették külön célcsoportnak. Míg az Európai Bizottság és az uniós tagállamok helyreállítási alapokat hoztak létre és számos fontos kezdeményezést tettek, hogy csökkentsék a Covid-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásait, az adatok rávilágítanak, hogy teljes körű megközelítés szükséges ahhoz, hogy a válság által erősen sújtott csoportokat megóvjuk a további leszakadástól. Nem áll rendelkezésre elégséges információ arról, hogy Kelet- és Délkelet-Európában és a Kaukázusban hogyan érintette a járvány a fiatalokat, illetve milyen kezdeményezések születtek a pandémia hatásainak enyhítésére. Az adatok hiányának fényében különösen fontos, hogy minden, a fiatalok javát célzó helyreállítási intézkedés fejlesztésébe bevonjuk az ifjúságot.

Ezek azok a szükséges lépések, amelyeknek fontos jobbító szerepük lehet a pandémia fiatalokat érintő hatásainak enyhítésére. Ahhoz, hogy a fiatalok visszanyerjék a kormányokba vetett bizalmukat, és mérséklődjön a járvány hosszú távú hatása életük különböző területein, elengedhetetlen megérteni és foglalkozni a Covid-19-járvány utóhatásaival kapcsolatos igényeikkel.

További megválaszolandó kérdések:

  • Mi a Covid-19-járvány hosszú távú hatása az európai fiatalokra és munkaerőpiacra (foglalkoztatás, társadalmi és anyagi biztonság)?
  • Hogyan biztosítható a szolgáltatásokhoz való fenntartható hozzáférés az EU-ban és az Európa Tanács Kelet- és Délkelet-európai tagállamaiban?
  • Mik a Covid-19-járvány közép- és hosszú távú hatásai a különböző szociogazdasági közegből származó fiatalok mentális egészségére és jóllétére?

      6. Bibliográfia

EU-Council of Europe youth partnership (2020),The effects of COVID-19 on young people’s mental health and psychological wellbeing, available at: https://pjpeu.coe.int/documents/42128013/72351197/Effects-COVID-Youth-Mental-HealthPsychological-wellbeing.pdf, accessed 26 May 2021.

European Commission (2020), Coronavirus – Learning mobilities impact survey results, available at https://bit.ly/359ZDe6, accessed 27 May 2021.

European Parliament (2021), Education and youth in post-COVID-19 Europe – crisis effects and policy recommendation, available at https://bit.ly/3zk1BGP, accessed 27 May 2021.

Eurofound (2021), Living and working in Europe 2020, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

Eurofound (2021a), Education, healthcare and housing: How access changed for children and families in 2020, COVID-19 series, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

Eurofound (2021b), COVID-19 EU PolicyWatch, available at https://bit.ly/35ddC2Q, accessed 27 May 2021.

European Youth Forum (2021), Beyond lockdown - the ‘pandemic scar’ on young people The social, economic and mental health impact of COVID-19 on young people in Europe, available at: https://www.youthforum.org/sites/default/files/publicationpdfs/European%20Youth%20Forum%20Report%20v1.2.pdf, accessed 17 June 2021.

Gender equality and the socio-economic impact of the COVID-19 pandemic. (2021).

European Institute for Gender Equality (EIGE). Luxembourg: Publications Office of the European Union.

ILO: International Labour Organization (2021), The role of digital labour platforms in transforming the world of work, available at https://bit.ly/3xg4TKn, accessed 27 May 2021.

Lithuanian Ministry of Social Security and Labour (2021), available at https://socmin.lrv.lt/lt/veiklos-sritys/socialine-statistika/covid-19-pasekmiu-valdymassocialiniai-rodikliai

Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD, 2021), The State of School Education: One Year into the Covid Pandemic, available at https://doi.org/10.1787/201dde84-en, accessed 27 May 2021.

UNFPA, UNICEF (2020), Impact of COVID-19 on adolescent wellbeing and mental health, available at https://uni.cf/3wi01Dl, accessed 27 May 2021

 

Az eredeti angol nyelvű tanulmány ide kattintva elérhető.

TOVÁBBI TARTALMAK
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap.
Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.